Céges gyorstalpaló: ki fizet az IoT-ért?

Céges gyorstalpaló: ki fizet az IoT-ért?

Céges gyorstalpaló: ki fizet az IoT-ért?

gyártás

2 perc

A rendkívüli érdeklődés, ami a nagyszabású technológiai rendezvényeket övezi, kitűnő bizonyítéka annak, hogy a Dolgok Internetének potenciálja és népszerűsége egyaránt felszálló ágban van. A vállalkozásoknak is érdemes többet tanulniuk az új területről, ha ki akarják élvezni előnyeit.

Az Internet of Things (IoT, Dolgok Internete) népszerűségének és fejlődésének hatásai egy sor különböző területen megmutatkoznak. A szolgáltatók komoly előnyt kovácsolhattak abból, hogy a világhálón összekötik a tárgyakat, de ma már minden cég előtt nyitva áll lehetőség, hogy „IoT-vállalattá” váljon. Minthogy az összekapcsolt készülékek mindhárom elemet – a hardvert, a szoftvert és az internetes csatlakozást is – magukban foglalják, ezért a szolgáltatók és gyártók elkezdték elmosni a különféle termékkategóriák közti határokat, ezáltal bővítve a saját mozgásterüket – összegezte Simon Rust, a Snow Software szakértője.

Dolgok Internete a gyakorlatban

Az ellátási lánc átláthatósága csupán egyetlen példája az IoT-nek, ha üzleti szempontból közelítjük meg a technológiát. A járművek, a raktártelepek, az üzletek, sőt akár még a kézi eszközök összekapcsolása is azonnali, naprakész képet ad arról, hogy mi folyik éppen egy adott szervezetnél. A készülékekből származó információk bővítik az olyan szoftverfejlesztők tudásbázisát, mint például az SAP vagy az Oracle, ezáltal az adatok mindig a lehető legfrissebbek. Ez a kétirányú információáramlás lehetővé teszi, hogy a cégek sokkal gyorsabban reagáljanak a felmerülő helyzetekre. 

Ha a fogyasztók szemszögéből nézzük, az összekapcsolt eszközök a mindennapi feladatok elvégzésében nyújthatnak segítséget. Az okosóráknak például több jelentősen különböző funkciójuk van: személyre szabott alkalmazásokkal aktivitásmérőként is működhetnek, de az e-maileket is képesek megjeleníteni. 

Minden egyes alkalommal, amikor a csatlakoztatott raktár vagy a csuklón viselt okoskütyü valamilyen mérést továbbít a rendszerbe, esetleg az alapján automatizálja működését, az forgalmat jelent az adatbázisok fenntartóinak. A globális fejlesztővállalatok már elkezdtek olyan árazási modelleket kialakítani, amelyek illeszkednek a programokhoz kapcsolódó eszközök számának ugrásszerű növekedéséhez, de ez még csak a jéghegy csúcsa. 

Simon Rust hozzátette: ebből kiindulva biztosak lehetünk abban, hogy valakinek ki kell majd fizetnie a szoftverek költségeit, már csak az a kérdés, hogy ki lesz az. Ki fér hozzá a fejlesztők adatbázisához, a gyártó vagy a felhasználó?

Létezik néhány olyan terület, ahol a licenszre vonatkozó egyezségek megváltozhatnak, erre már előre fel kell készülniük a cégeknek. Valójában nagyon sok szervezet van, amely csúnyán megütheti a bokáját egy audit során, ha nem fordít elegendő figyelmet az adatfelhasználók körének drasztikus növekedésére. A társaságoknak tehát érdemes mielőbb lépniük, és az IoT-t is szervesen be kell építeniük a stratégiájukba.

Forrás: IoT Now