A fejlődéshez a német SUSE is hozzáteszi a maga részét a szuperszámítógépekre szabott megoldásán keresztül, amelyet számos különféle területen és iparágban használnak.

Technológiai szingularitásnak nevezik azt az elképzelést, miszerint a jövőben a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence, AI) óriási mértékű előrelépést idézhet elő a technológiában, jelenleg elképzelhetetlennek és felfoghatatlannak tűnő hatásokat is okozva az emberi civilizációra nézve. A tudományos-fantasztikus könyvekben és filmekben vázolt forgatókönyvekhez képest a legtöbb területen még csak próbálgatják, mire lehetnek képesek a gépek és a mesterséges intelligencia, de az eredmények máris ígéretesek.

Például emlékezetes pillanat volt, amikor 2011-ben az IBM szuperszámítógépe, Watson a Jeopardy! című kvízműsorban legyőzte a korábbi bajnokokat. A sikerhez pedig a német cég megoldása is hozzájárult. A gépek fejlődése azóta is töretlen: tavaly például a Google DeepMind által kifejlesztett AlphaGo győzött a világ egyik legjobb go-játékosa, I Szedol ellen.

Mindamellett, hogy vetélkedőkön bizonyítják, hogy az AI képes felvenni a versenyt az emberi aggyal, számos egyéb területen is komoly eredményeket érnek el vele. Sikerrel alkalmaznak mesterséges intelligenciát például a gyógyszerkutatásban és betegellátásban, de használnak már ilyen jellegű megoldást biztosítási kalkulációknál és az utazási ajánlatok testre szabásánál is. Sőt, egy angol startup még a sörfőzéshez is beveti egy mesterséges intelligencia képességeit.

Határtalan lehetőségek

A nagy teljesítményű számítástechnika (HPC) erős katalizátor a nagy mennyiségű adat prediktív elemzésének fejlesztésében, ami szerves része a mesterséges intelligenciának, hiszen lehetőséget biztosít arra, hogy a rendszerek pontosabb információt szerezzenek be, és gyorsan tudják megoldani a komplex problémákat. A szuperszámítógépek felhasználási köre rendkívül széles.

A SUSE HPC megoldása például az olajiparban és az űrhajózásban is komoly szerepet játszik. A Total olajvállalat a Pangea szuperszámítógép segítségével térképezi fel az új olajlelőhelyeket, a NASA pedig különféle űrkutatási projektekre használja szintén a német vállalat Linux Enterprise Server rendszerét futtató Pleiades szuperszámítógépet. Ezzel a többi között űrruhákat és hiperszonikus repülőgépeket terveznek, valamint űrjárművek landolását szimulálják a Holdon, a Marson és az aszteroidákon.

Ha az AI-fejlesztéseket erős HPC operációs rendszereken és -infrastruktúrákon használják, a gépek gyorsabb ütemben válnak még intelligensebbé. Nagyobb sebességgel képesek felismerni a különböző mintákat és összefüggéseket, újra és újra tanulva az adatelemzésből, ezáltal egyre pontosabb előrejelzéseket adnak. Ez rengeteg különféle területen használható fel, legyen a cél akár egy okosabb város építése, egy intelligens autó működtetése vagy éppen személyre szabott gyógyszerek készítése.