Szinte észrevétlenül szivárogtak be az életünk minden területére az utóbbi években a gépek közötti kommunikációra (M2M – machine-to-machine) épülő új technológiák. Az intelligens megoldásokat számtalan iparágban alkalmazzák már; az egészségügyben például lehetőséget nyújt a távolról történő gyógyításra, a sportolóknak a fizikai állapotuk felmérésére vagy akár az edzésprogramjuk és az étrendjük helyes összeállítására. Az M2M-technológiákat használják az okos városok megtervezésekor, de a háztartások mindennapjait is alaposan átformálja az intelligens otthonok, okosautók és a csúcskategóriás biztonsági berendezések megjelenése.

Állatmentés okosan: teknősöket figyelnek az okosérzékelők >>A mezőgazdaságban az M2M-megoldásoknak köszönhetően létrejöttek például az első okosfarmok. A termelők speciális érzékelőket szerelhetnek fel állataikra, amelyek jelzik a megtermékenyítés ideális időpontját, illetve segítenek a szülés során, vagy javítják a tehéntej minőségét és mennyiségét. Egy másik érdekes alkalmazási terület lehet a jövőben a méhészet, hiszen az utóbbi időben komoly aggodalomra ad okot a méhkolóniák gyorsuló pusztulása.

Világszerte a termények legalább harmada szorul beporzásra – Európában ez az arány eléri a 84 százalékot - ehhez pedig elengedhetetlen a méhek szorgalmas munkája. Az állatok eltűnése nem csupán a méztermelést veszélyezteti, az alma, a répa, a narancs vagy a hagyma is elszárad, ha nem porozzák be a méhek.

A szakértők alapvetően négy fő okra vezetik vissza a méhek pusztulását; ludas benne a globális felmelegedés, a rovarirtók használata, az állatok természetes élőhelyének visszaszorulása és a járványok. Ezen tényezők együttesét nevezték el a méhészek Elnéptelenedés Szindrómának (CCD - Colony Collapse Disorder). A méhek állománya világszerte nagyjából harmadával esett vissza az utóbbi pár évben, számuk így az 50 évvel ezelőtti szinthez közelít.

A méhészek és a méztermelők most a technológiai fegyvertárat is igyekeznek bevetni, hogy megállítsák az állatok további pusztulását. Egy ausztrál megoldás például a gépek közötti kommunikációt, illetve a Dolgok Internetét (IoT – Internet of Things) hívja segítségül. A programban 5 ezer méh hátára szereltek fel apró, 2,5 milliméteres nyomkövetőket. A berepült útvonal feltérképezésével a termelők hasznos és részletes információt kapnak a kaptár tagjainak viselkedéséről, az adatok alapján egy 3D-s modellt is készítenek a méhraj mozgásairól. A kutatók emellett arról is értesülhetnek, ha valami rendellenesség lép fel a rovarok viselkedésében.

Az eddigi vizsgálatokból máris kiderült, hogy bizonyos körülmények eltérítik a méheket megszokott repülési útvonaluktól. Ilyen lehet, ha valamelyik területen túl sok permetezőszert vagy rovarirtót használnak – a méhek ezt megérzik, és azután automatikusan elkerülik a veszélyt jelentő területet. Az M2M-technológiák alkalmazása hatékony eszköz lehet a méhkolóniák mozgásainak nyomon követésében, ezáltal hozzájárulva az állatok további pusztulásának megállításához.