A Big Data az „új” olaj

A Big Data az „új” olaj

A Big Data az „új” olaj

közszolgáltatás

3 perc

A Huawei szerint minden ezer új szélessávú kapcsolat 33 munkahelyet teremt.

A 2016-os Információs Társadalom Parlamentje esemény keretében a Huawei megtartotta Broader Way Fórumát, amelynek célja a magyar digitális társadalom fejlesztési lehetőségeinek megvitatása volt.

A konferencián a gyártó ismertette a technológiai fejlődés okozta társadalmi változásokat és hatásokat, valamint bemutatta a digitalizáció előnyeit. Szakértőik szerint a jövő társadalmai mind információs kommunikáción alapuló, összekapcsolt társadalmak lesznek, amelyekben megvalósul a biztonság és a mindenhol elérhető szélessávú internetkapcsolat. Deng Taihua, a vállalat kelet-közép- és észak-európai régiós alelnöke kiemelte annak a jelentőségét is, hogy a kormányoknak ezt a folyamatot segíteni kell, annak érdekében, hogy a gazdasági fejlődés fenntartható maradjon.  

Így szállhatna be Magyarország az IoT-üzletbe

A kínai vállalat és az amerikai University of Columbia közös kutatása szerint egy ország GCI indexének (globális összekapcsoltsági mutató) 10 ponttal való növekedése átlagosan 5,5 százalékos emelkedést hoz a HHI (emberi boldogságérzet) indexében is. Ezért a Huawei célja, hogy egész Magyarországon segítse a szélessávú digitális kapcsolódás lehetőségét.

Munkahelyteremtés és közbiztonság okosan

„A digitalizációnak köszönhetően a Big Data lesz az új 'olaj', a legértékesebb nyersanyag a világban. A Nemzetközi Távközlési Egyesület elemzése szerint a szélessávú internet-penetráció 10 százalékos növekedése 1,3 százalékkal növeli az adott ország GDP-jét, és minden ezer új szélessávú kapcsolat 33 munkahelyet teremt” – mondta a szakértő.

Hozzátette, az életminőség szorosan összefügg az infokommunikációs társadalommal. A közbiztonság kritikus kérdéssé vált az európai országokban, erre pedig szerinte a közbiztonsági LTE-megoldások adhatnak választ. Ezek csoportos kommunikációt tesznek lehetővé hang- és videoformátumokban, amelyeket nem csupán emberek alkalmazhatnak, de a Dolgok Internete révén a megfigyelőrendszerek, például a drónok is. 

Iparági együttműködésre van szükség

A szélessávú internetkapcsolat lételeme a jövő digitális társadalmainak, több ország pedig már most a nagyobb teljesítményű, úgynevezett szuperszélessávú hálózatot választja. „Elképzelhető, hogy a nagysebességű hálózat mellett szükség lesz egy felhőplatformra is a kormányzati szolgálat, valamint az innovációs és közszolgáltatások támogatására. Az infokommunikációs társadalom fejlődéséhez az egész iparág együttműködésére van szükség” – emelte ki Deng TaiHua a konferencián.

Digitális fejlesztések

Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára előadásában azt hangsúlyozta, hogy a kormány négy pillérre koncentrál: a digitális gazdaság, az okos állam, a digitális infrastruktúra és a digitális képességek elősegítésére. A Szupergyors Internet Program (SZIP), amely minimum 30 Mbit/sec sebességet biztosít majd 2018-ra, ebben segíteni fogja a legelmaradottabb, legtávolibb régiókat, területeket is.

Molnár Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium vámszakmai és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára elmondta: az infokommunikáció fejlődésével a Nemzeti Adó- és Vámhivatal előtt álló feladatok is változnak, és a hivatal maga is folyamatos digitalizálás alatt áll. Ennek oka a gazdaság és a kereskedelem gyors, infokommunikáció miatti átalakulása. Célja pedig az áruforgalom akadálymentesítése, a bürokratikus terhek csökkentése, az ügyfél-hatóság személyes, fizikai kapcsolatának minimalizálása úgy, hogy közben ügyfélbarát és szolgáltató szemléletű legyen a hivatal. „De természetesen – mondta Molnár Tamás – a vámokat és az adókat a legteljesebb mértékben be kell szedni.”