Digitális urbanisztika – Városfejlesztés okosan

Digitális urbanisztika – Városfejlesztés okosan

Digitális urbanisztika – Városfejlesztés okosan

közszolgáltatás

2 perc

A mindennapos közlekedést, bevásárlást már most is kisegítik a háttérből és közvetlenül is az intelligens eszközök, a következő évtizedben pedig az új technológiák akár teljesen átalakíthatják a városképet.

A technológiai kísérletezések egyik fontos színtere mindig is a város volt. Erről tanúskodnak a régi fejlesztések nyomai: a ma már alig használt telefonfülkék vagy éppen az autóutak, amelyek sok helyről kiszorították a zöldet. A Techcrunch hírportál összefoglalója szerint a következő évtizedben az okosváros trendjei lesznek meghatározóak, amelyeket részben a szoftverfejlesztések jellemeznek majd. Ezek formálják majd a mindennapjainkat: azt, hogy miként dolgozunk, játszunk és élünk, sőt a városképet is átalakítják majd.

Az éltető elem: az ötödik generációs hálózat (5G)

Mára a mindenhonnan elérhető, gyors internet a városok egyik legfontosabb éltető elemévé nőtte ki magát, legalább annyira, mint a vízellátás, a jó úthálózat vagy az elektromosság. Ez a technológiai fejlődés alapja, így a következő évtizedek meghatározója is.

Az 5G most még csak egy marketinges kifejezés, és csak telekommunikációs vállalatok foglalkoznak tesztelésükkel, azonban le sem lehet tagadni, hogy a mobiladat-forgalom napról napra nő, és minden egyes új kütyü egyre gyorsabb vezeték nélküli kapcsolatot követel meg. A hálózatigény így évről évre megduplázódik, ami a következő évtizedben a mostani sokszorosa lesz.

Ahhoz, hogy ezeket a „hipersebességgel” növekvő elvárásokat teljesítse a technológia, a mobilhálózatok sűrítésére van szükség: a nagyobb területeket lefedő makrocellás megoldástól a femto- és pikocellás rendszerekig kell eljutni, amelyek otthoni, illetve személyes szintű hálózati lefedettséget biztosítanak.

A város szeme: a számítógépek (Computer vision – CV)

A különböző szenzorok közül a videoalapú érzékelők válhatnak a legfontosabbá, ami természetesen felveti az adatvédelem kérdését. De például az olyan úttörő újítások, mint a Modivius chipalapú célszemély- és tárgyfelismerő rendszerterve azt ígérik, hogy a teljes körű video-érzékelés akár a magánélet védelmével együtt is megvalósulhat. A következő évtizedben már egész városokat ellenőrzés alatt tarthatnak majd a kamerák, méghozzá úgy, hogy nem emberek nézik át a felvételeket, hanem számítógépek dolgozzák fel ezeket az információkat.

Az összefoglaló szerint az újítás akkor fog elérkezni, amikor a számítógépes adatokat könnyen és biztonságosan lehet majd megosztani, akár más találmányokkal kombinálva. Ez például 3D-s, valós idejű térképek létrehozását tehetné lehetővé, vagy éppen azt, hogy az üzletemberek még pontosabban megérthessék a vásárlói trendeket és vonzóbb ajánlatokkal állhassanak elő. A computer vision tehát átláthatóvá teheti a települések életét, legyen szó akár a közlekedésről, akár a nyersanyag-felhasználásról.

A valóságok keveréke: Mixed reality (MR)

Mixed Reality elnevezés a virtuális valóság, a kiterjesztett valóság és a klasszikus valóság találkozására utal. Az MR tehát a fizikai valóság és számítógépes grafikák kombinálása, ami magával ragadó élményeket hozhat. A felhasználó megváltoztathatja majd a körülötte lévő város szerkezetét, vagy különböző csoportoknak különböző személyes információkat mutathat meg, például társkereső közösségeknek azt, hogy nyitott-e egy kapcsolatra, vagy a mentőknek azt, hogy milyen a vércsoportja és a pulzusa. Az MR végtelen számú lehetőségeket nyújt majd, végül akár az okostelefonokat lecserélve a legfőbb beviteli eszközzé is válhat.

A cikket hamarosan folytatjuk.