Sok más egészségtudatos amerikaihoz hasonlóan Dr. Rosalind Picard is egy fizikai aktivitást nyomon követő fitneszkarpántot visel a csuklóján. A viselhető kiegészítő ugyanakkor nemcsak arra képes, hogy figyelemmel kísérje a megtett lépések számát, hanem egy extra érzékelőt is tartalmaz, amelyik orvosi adatokat és a főbb egészségügyi paramétereket gyűjti össze.  

A tudós azt reméli, hogy a szenzor hamarosan életeket is menthet azzal, hogy előre jelez olyan súlyos egészségügyi vészhelyzeteket, mint például az epilepsziás rohamok. Mint a Massachusetts-ben lévő Műszaki Egyetem laboratóriumának vezető mérnöke, Picard elsősorban a vegetatív idegrendszer kutatásával foglalkozik, amely magában foglalja a pulzus, a légzés, az emésztés és a verejtékezés vizsgálatát.

A szakértő okosórája – amelyet Empatica elnevezésű vállalkozása fejlesztett ki – figyeli a bőr elektromos válaszait és aktivitását (electrodermal activity) ezután az adatokat vezeték nélküli hálózaton keresztül továbbítja egy okostelefonra. Maga a technológia már nem számít új keletűnek, a beépített szenzor különféle változatait már évtizedek óta használják a hazugságvizsgálatok során.

Az új, rendkívül érzékeny érzékelőkből álló megoldás ugyanakkor képes arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse az ember érzelmi állapotát. Ha a megfigyelt személy például egy fizikai vagy érzelmi reakciót kiváltó helyzetbe kerül, akkor a szenzorok azonnal le tudják mérni a hatást abból, hogy az alany a normálisnál jobban elkezd verítékezni.

A közelgő agyvérzést is kiszűrheti az új fejpánt >> Picard azt az elképzelést, amelynek értelmében az intelligens megoldásokat arra használják fel, hogy áthidalják a szakadékot az emberi érzelmek és a technológia között, úgy hívja, hogy „érzékeny számítástechnika” (affective computing). A szakember korábban éveken keresztül vezette a kutatásokat ezen a területen.

A tudós személyes ügyként tekint a kísérletre, így minden egyes nap a csuklóján hordja a fizikai aktivitását és az érzelmi állapotát figyelemmel kísérő karpántot. A kiegészítő elárulja, ha viselője stresszes vagy ha éppen nyugodt, ráadásul dr. Picard egészen meglepő következtetésekre jutott a karperec használata során. Összehasonlította ugyanis a saját adatait más kutatókéval, akik szintén rendszeresen hordták a szenzorokkal ellátott eszközt, és ebből azt a tanúságot szűrte le, hogy az átlagosnál sokkal jobban tolerálja a stresszt. Találtunk néhány, egyénenként eltérő különbséget a feszültség kezelésében – magyarázta.

A szenzorok használata autisták esetében

„Ha egy autista gyerek mozdulatlanul fekszik a padlón, miközben a karpántjába szerelt érzékelők arról árulkodnak, hogy az érzelmi és fizikai aktivitása messze a normális érték felett jár, akkor ez alapján az ápolók átgondoltabb döntést tudnak hozni arról, hogyan érdemes ellátni a beteget” – emelte ki a szakértő.

Okosprogram segíthet az autistáknak >>A méréseik által levont következtetéseik jóval túlmutatnak a kedélyállapot és a különböző hangulatok felmérésén. Az autizmusban szenvedő betegek esetében a tudós laboratóriuma bebizonyította, hogy az érzékelők olyan érzelmi frusztrációt is kimutathatnak, amelyeket a páciens nem lenne képes más módon kifejezni. „Az autisták egyszer csak túlterheltté válnak, kikapcsolnak és visszavonulnak a saját kis világukba” – fogalmazott a kutató.

Az autisták nehéz helyzetekben adott reakciói a külső szemlélőknek sokszor tűnhetnek váratlannak vagy kevéssé ösztönösnek, és gyakran együtt járnak azzal, hogy a betegek a falba verik a fejüket, megsebesítik magukat, illetve katatón állapotba süllyednek. Egyes esetekben ezt azért teszik, hogy felszabadítsanak egy olyan neurotranszmittert, tehát ingerületátvivő kémiai molekulát, amely csillapítja a fájdalmat. Ha azonban az érzékelőkkel felszerelt karperec segítségével az ápolók időben visszajelzést kapnak arról, hogy a beteg kezd feszültté válni, akkor ezáltal elejét vehetik a súlyosabb helyzeteknek és a sérüléseknek.

Forrás: KQED