Big Data: jóból is megárt a sok?

Kapcsolódó cikkek

Big Data: jóból is megárt a sok?

Big Data: jóból is megárt a sok?

még több IoT

2 perc

A nagy mennyiségű adatgyűjtésnek, vagyis a Big Datának köszönhetően az egészségügytől kezdve az oktatásig sok területet át lehet majd alakítani és akár személyre lehet szabni a közeljövőben. Nagy kérdés viszont, hogy az emberek hajlandók lesznek-e feláldozni magánéletük egy részét azért, hogy mindez megvalósulhasson.

Manuel A. Rivera Raba, a Grupo Expansión mexikói marketingtanácsadó vállalat vezérigazgatója és a világgazdasági fórum által kezdeményezett, médiával és szórakoztatással foglalkozó globális jövőtanács (Global Future Council of Information and Entertainment) tagja az Eyewitness News számára vázolta az új digitális korral járó lehetőségeket és buktatókat.

Mi a helyzet jelenleg?

A digitális információk hozzáférését biztosító infrastruktúra mára minden korábbi elképzelést felülmúlt. Gyakorlatilag mindenki zsebében lapul egy okostelefon vagy más digitális készülék, így hatalmas mennyiségű adat áll rendelkezésre a felhasználókról.

Nem lehet félvállról venni a Big Data jelentőségét

A következő években várhatóan előtérbe kerül majd, hogy milyen adatok és milyen célból kerülnek felhasználásra. A valós idejű felhasználói élmény egyre inkább személyre szabottá válik, kérdés persze, hogy meddig lehet elmenni, hol vannak az információgyűjtés határai. Még fontosabbnak tűnik a felvetés, ha figyelembe vesszük azt is, hogy az emberek sok esetben nincsenek is tisztában azzal, hogy éppen információkat gyűjtenek róluk, még ha mindez az ő érdeküket is szolgálja.

Melyek a legfontosabb trendek?

Az egyik tendencia a természetes nyelv kódolása, ennek segítségével az online beszélgetéseket egyszerűen át lehet alakítani adattá. Ez már ma is létezik, bár elsőre ijesztőnek tűnhet, hogy a Skype-on folytatott beszélgetés alapján az adott felhasználó számára releváns hirdetés jelenik meg például a Facebookon.

Az adatelemzés is lényeges kérdés: hiába áll rendelkezésre rengeteg információ, ha senki sem tudja, hogyan kell azokat feldolgozni. Ez azért is kiemelten fontos, mert egyes elméletek szerint az elkövetkező két hónapban több adat kerül majd összegyűjtésre, mint korábban összesen.

A másik irány a gépi tanulás: ha a készülékek nap mint nap egyre többet tudnak meg a felhasználókról, lassan az egész életük is „letöltésre” kerül. Mindez persze hatalmas kockázatot jelent, hiszen egy esetleges technikai hibának is komoly következményei lehetnek, nem beszélve arról, hogy életünket már így is nagymértékben befolyásolják a különféle eszközökön található információk.

Milyen kockázatokkal járhat mindez?

Erről a szenzitív témáról kevesebb szó esik, pedig fontos lenne még többet beszélni róla. Rengetegen tárolják az okostelefonjukon vagy egyéb készülékeiken például a PIN kódjukat, a bankszámla-adataikat vagy a telefonszámaikat. Ha pedig ezek az eszközök elromlanak vagy megsemmisülnek, akkor sok felhasználó például azt sem tudná, kit hívjon fel, hiszen az összes telefonszámot online volt tárolta. Nem beszélve a banki, biztosítási és egészségügyi digitális adatokról, amelyeknél az információbiztonság és a megfelelő tárolás még inkább „életbevágó”, ezt pedig a gyártóknak, a fejlesztőknek, a szolgáltatóknak és a felhasználóknak is egyre inkább szem előtt kell tartaniuk.