Gyökeresen megváltoztathatja a munkaerő-piaci felállást a gépek közötti kommunikációra épülő készülékek, illetve az intelligens eszközöket a világhálón összekapcsoló Dolgok Internetének térhódítása. A munkafolyamatok automatizálása azt a veszélyt hordozza magában, hogy világszerte több millióan veszíthetik el állásukat; a brit digitális fejlesztéseket felügyelő bizottság friss összesítése szerint a következő 20 év során a munkahelyek 35 százaléka szűnhet meg a szigetországban. A dolgozóknak tehát újfajta, „digitális” készségekre kell szert tenniük, ehhez azonban a képzési struktúrát is át kell alakítani, hiszen ma még nagyon kevés oktatási intézmény indít ilyen típusú kurzusokat.

Ha kíváncsi a részletekre, olvassa el cikkünk első részét is! >>A Dolgok Internetének azonban nem csak árnyoldalai vannak; a fejlesztő cégek annak jegyében terveznek újabb és újabb, egymással kommunikáló eszközöket, hogy kényelmesebbé és egyszerűbbé tegyék a felhasználók életét. Az intelligens otthonokban például távolról is be lehet állítani a hőmérsékletet, a világítást, sőt egy mobiltelefon segítségével azt is figyelni lehet, hogy ki szeretne épp bejutni a lakásba. Az okosautók figyelmeztetik a sofőröket, hogyha a járművük szervizre szorul, illetve gondoskodnak arról, hogy a vezetőnek soha ne kalandozzon el a figyelme az útról. Az IoT-nek (Internet of Things) emellett a környezetvédelem, és a környezeti fenntarthatóság szempontjából is kulcsfontosságú szerepe lehet.

Milyen hatással lesz a Dolgok Internete a fenntarthatóságra?

Will Franks – aki 2013-ban adta el 204 millió fontért Ubiquisys elnevezésű vállalatát a Cisco-nak - szerint az IoT-nek köszönhetően jelentősen csökkenhet az üvegházhatású gázok kibocsátása, azáltal, hogy a cégek és a különféle iparágak hatékonyabbá válnak. „Az utcai világítás megfontolt átalakításával megközelítőleg 40 százalékos energia-megtakarítást lehet elérni” – hívta fel a figyelmet a szakértő.  

Ezt a véleményt osztja Bill Ruh, a GE Software alelnöke is. A vállalat negyven különböző alkalmazást fejlesztett ki; ezek egyike, a PowerUp olyan szenzorokat foglal magában, amelyek gyűjtik az időjárásra, illetve a szélturbinák teljesítményére vonatkozó adatokat. Ez lehetővé teszi, hogy az erőművek üzemeltetői 5 százalékkal csökkentsék az áramfelhasználást, anélkül, hogy fizikailag bármit is változtatnának a rendszeren, ami 20 százalékos extra profitot jelent az ügyfeleknek. 

Mi történik a létrejövő hatalmas mennyiségű információval és a személyes adatokkal?

„A Dolgok Internetének világában az úgynevezett „big data” alkalmazások fejlesztése csak akkor lehet sikeres, hogyha az applikációk megbízható adatokra épülnek. Megbízható információk viszont csakis olyan készülékekből származhatnak, amelyek megfelelő biztonsági megoldásokkal gondoskodnak a személyes adatok védelméről” – hangsúlyozta Haydn Povey, a Beecham Research technikai munkatársa.

Mit tehetnek a kormányok annak érdekében, hogy garantálják a Dolgok Internetének biztonságát?

Itt az ideje kiaknázni az IoT-ben rejlő potenciált >>Az Europol meglátása szerint az IoT sajnos rendkívül vonzó terepet jelenthet az internetes bűnözők számára, azáltal, hogy „megnövekedik a támadási felület”. De vajon ez mekkora veszélyt jelent az egyes országokra és az állampolgárokra nézve, és egyáltalán lehet-e tenni valamit? „Intelligensen átgondolt törvényi szabályozásra és előírásokra van szükség, és soha nem szabad félvállról venni az adatvédelmi kihívásokat” – mondta Chi Onwurah, aki a brit parlament legelső munkáspárti tagjaként 2011-ben egyik beszédében megemlítette a Dolgok Internetét. A képviselőnő szerint egyértelműen a kormány feladata az, hogy végigvezesse a különféle iparágakat a nehézségeken, azzal, hogy semmilyen kompromisszumos megoldást nem fogad el a személyes adatok védelmét és titkosítását illetően.

Haydn Povey úgy véli, hogy a hatóságok számára komoly kihívást jelenthet ez a feladat. „A politikusok nem lesznek, és nem is lehetnek a technológiai evolúció bírái” – fogalmazott a szakértő. Ennek ellenére fontos szerepük van abban, hogy megteremtsék a megfelelő kereteket és civil szervezetek bevonásával kialakítsák a bevált gyakorlatokat – összegezte a Beecham Research technikai munkatársa.

Forrás: The Guardian