Már korábban is foglalkoztunk a szervezet legfrissebb jelentésével, mely a technológiai fejlesztések munkaerőpiacra gyakorolt hatásait, valamint a szabályozás hiányában rejlő veszélyeket vette sorra. Nézzük most az új eszközökben és szoftveres újításokban rejlő további veszélyeket.

Rések a pajzson

A Dolgok Internetéhez kapcsolódó okosotthon-fejlesztések nagy részénél a gyártók nem helyeznek elég nagy hangsúlyt a biztonságtechnikára. Így akár ma is előfordulhat az, hogy egy lakásba több különböző útvonalon is bejuthat egy hacker: használhatja az okostermosztátot, az okosizzókat, az okoskonnektorokat és a számtalan további „intelligens” eszközt, melyek könnyebbé teszik a felhasználók életét.

A problémának ugyanakkor csak az egyik oldala az, hogy ezeken az útvonalakon a személyes hálózathoz, így a kényes magánadatokhoz is hozzáférnek az illetéktelenek. Ahogy azt már néhány tavalyi eset illusztrálja is, a hackerek úgynevezett botnetekben is fel tudják használni a rengeteg IoT-eszközt, hogy azok együtt működve jelentősen nagyobb infrastruktúrákat is tönkretegyenek.

Így a kiberbiztonsági kockázatok nemcsak egyes családokat, otthonokat veszélyeztetnek, hanem nagyobb weboldalakat, vagy cégeket, sőt akár országokat is.

Munkaerőpiaci bizonytalanság

A fórum egy korábbi McKinsey-kutatást idéz 2015-ből, mely szerint a mai munkahelyek akár 45%-a is automatizálható lenne, ha a munkáltatók hajlandóak lennének a felújításra. 

Nem meglepő az, hogy az ipari automatizáció korában sok kétkezi munka helyettesíthető gépek segítségével, az viszont már az elmúlt évek fejlődésének köszönhető, hogy lassan az irodai feladatok is helyettesíthetővé válnak. Az algoritmusok és mesterséges intelligenciák már képesek átvenni a pénzügyi szektor vagy a biztosítóipar egyes munkaköreit, így a következő években, évtizedekben rengeteg állás szűnhet meg.

Természetesen ez a történelemben sokszor előfordult már, és a technológiai fejlődés minden esetben a termelékenységet növelte, valamint új, korábban elképzelhetetlen álláslehetőségek jöttek létre, így a munkanélküliség hosszú távon drasztikusan nem növekedett. Most azonban ahogy a gépek egyre okosabbak lesznek, növekszik a bizonytalanság az új munkahelyek teremtésével kapcsolatban is. A Világgazdasági Fórum szerint a szolgáltatóiparra is fokozatosan átterjed majd a mesterséges intelligencia, hiszen ennek technológiai háttere már ma is adott.

A jelentés egyik írója, a kockázatkezelési szakértő John Drzik szerint az AI teljes penetrációja még váratni fog magára, hiszen a cégvezetők még nem állnak készen, hogy a teljes vállalati döntéshozatalt átadják egy fekete doboznak, azonban az e felé vezető első lépések már megtörténtek.

Növekvő elégedetlenség

Ezek a trendek hosszú távon nagyon nagy társadalmi ellenérzést fognak kiváltani. Komoly tüntetésekre, sztrájkokra lehet számítani, melynek középpontjában a technológiai vállalatok állnak majd.

Elég csak a magyarországi helyzetre gondolni, ahol a fővárosi taxisok elsősorban azért voltak felháborodva, mert az Uber a fuvarkezelési feladatok nagy részét számítógépek kezébe adta, így sokkal olcsóbban nyújthatta szolgáltatását, emiatt pedig jelentősen népszerűbb lett az utazók körében.

A fórum tanácsai szerint az új fejlesztéseket bevezető vállalatoknak arra is oda kell figyelniük, hogy előkészítsék a terepet azok társadalmi elfogadásához is. A kormányzatoknak emellett pedig az úgynevezett „alkalmi munkák gazdasága” trendjére kell odafigyelniük, hogy a független szabadúszó munkaerő is részesüljön azokban a szociális juttatásokban, amelyekben a stabil, hagyományos dolgozók is.

Forrás: ComputerWeekly.com