Így érdemes kiaknázni az IoT-ben rejlő lehetőségeket

Így érdemes kiaknázni az IoT-ben rejlő lehetőségeket

Így érdemes kiaknázni az IoT-ben rejlő lehetőségeket

még több IoT

3 perc

A Dolgok Internete szépen halad a maga útján, a Gartner elemzőcég becslése szerint 2020-ra az intelligens eszközök és rendszerek száma elérheti a 25 milliárdot, más előrejelzés szerint az így előállított adatok mennyisége akár 44 trilliárd gigabájtnyi is lehet.

A témára vonatkozó tanulmányok alapján az IoT-nak köszönhetően világszerte 4,4 milliárd ember „kapcsolódik” majd egymáshoz, 2024-ig összpiaci szinten pedig 4,3 trilliárd dolláros összegről beszélhetünk majd.

Érdemes megnézni, hogy az Internet of Things hogyan befolyásolhatja az üzleti modelleket a költségmegtakarítás, hatékonyságnövelés és a bevételnövelés szempontjából, és az is fontos kérdés, hogy mindez miért lehet vonzó az ügyfelek számára is.

Megfelelő alkalmazások, végtelen lehetőségek

Az Economist 2013-as felmérése szerint a megkérdezett üzleti vezetők 75%-a foglalkozik a témával vagy alkalmaz „okos” megoldásokat, melyek az ellátási lánc hatékonyságát is növelhetik. Íme, néhány példa:

Egészségügy: az intelligens eszközök segítségével valóban páciensre szabott diagnózis állítható fel, egyéni kezelés írható elő, és a betegek is valós idejű visszajelzéseket kaphatnak saját állapotukról. Jobban odafigyelhetnek magukra, így ritkábban kell felkeresniük orvosukat, valamint kevesebb – sok esetben költséges – kezelésen kell részt venniük.

Gyártás: a szenzoroknak köszönhetően növelhető az ellátási lánc hatékonysága, az így nyert adatok révén pedig a különféle szolgáltatások is produktívabbak lehetnek (példának okáért a General Electric a repülőgép hajtóművekbe telepített szenzorok révén optimalizálta azok teljesítményét, az így nyert adatokat pedig a karbantartásnál is hasznosították).

Kereskedelem: a vásárlási szokások (személyiségi jogok megsértése nélküli) feltérképezésével egyénre szabott ajánlatok adhatóak, így a vevők többször és szívesebben térnek be az adott üzletbe, a digitális kupon pedig a mobilmarketing hatékony eszköze lehet, arról nem is beszélve, hogy a fentiek révén a bolt forgalma is nyomon követhető.

Az információ tehát érték, a Dolgok Internete pedig tulajdonképpen az alábbi öt alappilléren nyugszik: alkotás, kommunikáció, összesítés, elemzés, valamint a valós tárgyak által előállított adatok megfelelő felhasználása.

Dolgozza ki a vállalkozása IoT-stratégiáját!

Mindehhez persze először is megfelelő stratégiára van szükség, melynek megalkotásához az alábbiakat érdemes figyelembe venni:

Reális elvárások: érdemes átgondolni, hogyan befolyásolja a Dolgok Internete az ügyfélkapcsolatokat, a termékminőséget, valamint, hogy kivel kell együttműködni annak érdekében, hogy az adott termék vagy szolgáltatás tényleg személyre szabottá váljon.

Kockázatok azonosítása: a hálózaton keresztül elérhető, nagyobb mennyiségű, sok esetben szenzitív adattal a veszély is nő, hiszen a rendszerek feltörése és az adathalászat súlyos következményekkel járhat, illetve arra is figyelni kell, hogy az információgyűjtés ne sértse a magánélet védelmét.

Átfogó szemléletmód: a rendelkezésre álló lehetőségek megfelelő kihasználásához széles körű belső (vállalaton belüli) támogatottságra, illetve folyamatos kommunikációra és információmegosztásra van szükség. Ehhez pedig több vállalati terület – pénzügy, üzletfejlesztés, HR, IT, értékesítés, üzemeltetés stb. – együttműködése is szükséges, valamint sok esetben külső partnerekkel is együtt kell dolgozni.

Tesztelés: miután sikerült azonosítani az újfajta megoldásokat igénylő területeket, érdemes kidolgozni a kevés kockázattal járó tesztfolyamatokat is, ezekkel alátámasztható a bevezetés szükségessége. Például egy munkahelyi wellness-program keretében, a viselhető kiegészítők által gyűjtött adatok egészségesebb életmódra ösztönözhetik a munkavállalókat.

Forrás: Deloitte.wsj.com