IoT élesben: mit változtat meg a Dolgok Internete?

IoT élesben: mit változtat meg a Dolgok Internete?

IoT élesben: mit változtat meg a Dolgok Internete?

még több IoT

4 perc

A munkafolyamatok automatizálása magában rejti több ezer munkahely megszűnésének, illetve a személyes adatok illetéktelen kezekbe kerülésének veszélyét, ugyanakkor a Dolgok Internete jelentős extra profitot jelenthet a vállalatoknak és hozzájárul az energiamegtakarításhoz.

A Dolgok Internete (IoT: Internet of Things) már most is jelentős hatással van az emberek mindennapi életére. A Gartner piackutató cég legfrissebb összesítése szerint jelenleg 4,9 milliárd egymással kommunikáló eszköz van forgalomban világszerte, és 2020-ra ez a szám 25 milliárdra emelkedhet. Idetartoznak a háztartásokban található intelligens készülékek – hűtők, mosógépek, hőszabályzók –, a betegek egészségi állapotát nyomon követő orvosi eszközök, illetve az okosautókba beszerelt korszerű berendezések. Az IoT folyamatos előretörését látva azonban van néhány kérdés, amelyet mindenképpen érdemes feltenni.  

Elveszíthetik-e az emberek az állásukat amiatt, mert a készülékek és a robotok egyre többet tudnak?

A brit digitális fejlesztéseket felügyelő bizottság, a Digital Skills Select Committee által februárban a Lordok Házának benyújtott becslése azzal számol, hogy a következő 20 év folyamán a munkahelyek 35 százaléka szűnhet meg a folyamatok automatizálásából kifolyólag. Ez az előrejelzés egybecseng azokkal a jóslatokkal, amelyeket Erik Brynjolfsson és Andrew McAfee könyvében, a Második Gépkorszak: munka, haladás és jólét a briliáns technológiák korában (The Second Machine Age: Work, Progress, and Prosperity in a Time of Brilliant Technologies) is felvetett. A szerzők javaslata szerint mindenkinek érdemes új készségekre szert tennie, ehhez azonban az oktatási rendszernek és a képzéseknek is igazodniuk kell.

IoT: készüljön az újabb nagy dobásra >>Ezzel Will Franks is egyetértett, aki 2013-ban összesen 204 millió fontért adta el az Ubiquisys elnevezésű, negyedik generációs vezeték nélküli technológiákkal foglalkozó cégét a Cisco-nak. Amikor a brit szakértő 2004-ben elindította saját vállalkozását, azt tapasztalta, hogy a megfelelő szaktudás hiánya gátját képezi a fejlődésnek, így kénytelen volt a tengerentúli piacokon is szétnézni. Will Franks szerint ugyanez fog történni a Dolgok Internete esetében is, egészen addig, amíg az iskolák és oktatási intézmények nem indítanak olyan tanfolyamokat, amelyek segítenek a jövő automatizált gazdaságával kapcsolatos ismeretek elsajátításában.

Ez egy rendkívüli kihívás, és Chi Onwurah tudományos árnyékminiszter, illetve a Brit Munkáspárt digitális kormányzásról készített beszámolója a három legfőbb prioritás között említette. A képviselőnő úgy véli, hogy a digitális készségek megszerzése, illetve az intelligens készülékekből begyűjtött adatok áttekintése alapvető fontosságú. Tavaly júliusban a digitális fejlesztési bizottság egyik munkacsoportja arra kérte a brit kormányt, hogy vizsgálja felül az általános iskolák és gimnáziumok képzési programját. A Perkins tavaly novemberi előterjesztése szintén hasonló lépésre tett javaslatot, annak érdekében, hogy a megfelelő mérnöki ismeretek elsajátítsa lökést adhasson a brit gazdaságnak.

Ami viszont már most is bizonyosnak látszik, hogy a munkaerőpiac gyökeresen át fog alakulni a következő 20 év folyamán. Ez azonban nagyon lassú folyamat lesz, és akár fel vagyunk rá készülve, akár nem, legalább annyira függ majd az oktatási, mint a digitális politikától. A robotok hamarosan már a mindennapok részévé válnak, de azért még senki se kezdje el a felmondását fogalmazni.

A cikk folytatásában arról is olvashat, hogy az IoT milyen hatással lesz a fenntarthatóságra.

Forrás: The Guardian