Ki fog fizetni a Dolgok Internetéért?

Ki fog fizetni a Dolgok Internetéért?

Ki fog fizetni a Dolgok Internetéért?

még több IoT

3 perc

A hétköznapi használati tárgyakat a világhálón összekapcsoló Dolgok Internete lassan az életünk minden területére beszivárog, de vajon ki fogja megfizetni az egymással kommunikáló készülékek, infrastruktúrák és szabványok árát? – teszi fel a provokatív kérdést a The Telegraph-ban megjelent cikkében Sophie Curtis.

Olyan konyhaszekrények, amelyek megrendelik az élelmiszert, ha elkezdenének kiürülni a polcok, autók, amelyek maguktól leparkolnak a legközelebbi szabad helyre, és intelligens fűtési rendszerek, amelyek előre felmelegítik a házat és egy forró fürdővel várják a hazatérő lakókat - ezek a futurisztikus víziók mind valóra válhatnak, ha az Internet of Things kiteljesedik.

A szakértők már évek óta ide-oda dobálóznak az egyre divatosabb kifejezéssel, de a Dolgok Internete körüli felhajtás egyértelműen most érte el a tetőpontját. A számok legalábbis önmagukért beszélnek; egyes előrejelzések szerint 2020-ban már összesen 50 milliárd hétköznapi tárgy csatlakozik majd a világhálóhoz. A brit kormány üzleti fejlesztésért, beruházásokért és innovációért felelős részlege pedig azt várja, hogy az okosvárosokhoz kapcsolódó technológiai megoldások és szolgáltatások összértéke globális szinten elérheti a 250 milliárd fontot ennek az évtizednek a végére.

A Dolgok Internete mennyire változtatja meg az életünket? >>Az Apple-től kezdve az IBM-ig rengeteg technológiai vállalkozás tervez olyan készülékeket és platformokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a háztartások és az irodák „okosabbá” váljanak. Az építőipari cégek azon dolgoznak, hogy az utakat és az épületeket a környezetükről adatokat gyűjtő szenzorokkal lássák el, a főbb divatmárkák képviselői pedig internetes kapcsolattal látják el a legújabb ruháikat és ékszereiket. A közműszolgáltató cégek okosmérők segítségével igyekeznek a lakossági áram-és vízellátást átgondoltabbá tenni, miközben a kormányok és a jogalkotók azon munkálkodnak, hogy kialakítsák azokat a szabványokat, melyek elősegítik az összekapcsolt „tárgyak” közötti hatékony kommunikációt.

De ki fizet majd mindezért? Vajon az internet-és mobilszolgáltatók arra fognak kényszerülni, hogy „benyeljék” azokat a plusz költségeket, melyek a milliárdnyi új eszköz sávszélesség-bővítésével járnak együtt? A Dolgok Internetének részét képező „tárgyakat” megalkotó cégeknek fizetniük kell azért, hogy használják az internetszolgáltatók hálózatát – amelynek többlet költségeit szükségszerűen át fogják hárítani a fogyasztókra? Esetleg a kormányok – annak érdekében, hogy helyt tudjanak állni a globális versenyben – támogatni fogják az IoT-hez kötődő innovációs projekteket?

Az Internet maga a „dolog”

A Dolgok Internete lényegében egy olyan ökoszisztéma, amely szinte mindenütt jelen lesz a társadalmunkban, de úgy, hogy közben nagyrészt láthatatlan marad. Azok a kezdeti próbálkozások, amelyeknek a legfőbb célja az volt, hogy az IoT-t valósággá változtassák, még alapvetően a „dolgokra” összpontosítottak – tehát olyan kézzel fogható előnyöket nyújtó fogyasztói termékekre, mint izzólámpák és hőszabályzók, amelyeket meg lehet venni a boltokban, és a működtetésükhöz emberi beavatkozásra is szükség van. Ami azonban alapjaiban változtatja meg az eddigi játékszabályokat, az az internet képbe kerülése – tehát az infrastruktúra és az összekapcsolhatóság, amely mindezeket a fejlesztéseket támogatja.

Kíváncsi további részletekre a HyperCat programmal kapcsolatban? A britek rákapcsoltak a smart city fejlesztésekre >>Az idei év januárjában a brit kormány innovációs ügynöksége, az Innovate UK bejelentette, hogy elindítja „HyperCat” nevű kezdeményezését. Az új program fő célja, hogy a vállalatok és a városvezetők együttműködésével olyan innovatív szolgáltatásokat hozzanak létre, melyeknek az alapját a begyűjtött adatok, illetve a korszerű technológiák képezik. Az ügynökség egy 8 millió fontos beruházással támogatta a HyperCat konzorcium felállítását, amelynek tagjai azon dolgoznak, hogy az „Internet of Things” működésére vonatkozó egységes protokollokat, és szabványokat teremtsenek meg.

Az emberek olyan városokban szeretnének élni, ahol a tömegközlekedés, illetve a különféle szolgáltatások hatékonyan működnek, ahol tiszták az utcák, és ahol az energia-fogyasztás is fenntartható - emelte ki Dan Byles brit országgyűlési képviselő. „Ahhoz, hogy teljes mértékben valóra tudjuk váltani az okosvárosok vízióját, túl kell lépni azon a ponton, ahol jelenleg tartunk. Ehhez szükség van egy sor olyan kísérleti projektre, amely bizonyítja a koncepció működését, és az elképzelések létjogosultságát, hogy idővel természetessé váljon, hogy a városok az intelligens megoldásokat alkalmazzák” – tette hozzá a politikus.

Forrás: The Telegraph