Tehenek Internete: M2M az állattenyésztésben

Tehenek Internete: M2M az állattenyésztésben

Tehenek Internete: M2M az állattenyésztésben

még több IoT

2 perc

Az M2M-technológia az állatok szokásainak megfigyelése alapján segíthet a környezet tanulmányozásában, de az állati eredetű élelmiszerek kereskedelmében is.

Tasmania már a Machine-to-Machine felfutásának korai szakaszában nyitott az új technológia felé. Néhány évvel ezelőtt ugyanis különleges szenzorokkal szerelték fel például a tehénállomány egy részét.

A Sense-T projekt célja a többi között az állatok egészségügyi állapotának megfigyelése és a környezet szennyezettségi fokának a folyamatos vizsgálata. A szarvasmarhák esetében akár az egész földrészre kiterjedő hálózat is segítheti a farmerek munkáját. A kezdeményezés résztvevői közé tartozik a Tasmaniai Egyetem, a helyi kormányzat, valamint a Nemzetközösségi Tudományos és Ipari Kutatószervezet is.

Zümmögő szenzorok: így vizsgálják a rejtélyes méhpusztulást

A koncepció lényege, hogy az élővilágra olyan digitális rálátást alakítsanak ki, amelyből az egész gazdasági környezet profitálhat – nyilatkozta korábban a Tasmaniai Egyetem programmenedzsere.

Jen Makin kifejtette: az alkalmazások a mezőgazdaság mellett fejlesztik a szállítmányozási és logisztikai ipar működését, és pozitív hatást gyakorolhatnak a turizmusra és az egészségügyre is. A rendszer végső állapotában a mezőgazdasági és más termékeket az előállítástól kezdve a fogyasztókhoz való megérkezésig nyomon lehet követni, a vásárlók ugyanis megnézhetik okostelefonjaik segítségével, honnan jött az adott áru, ki állította elő, és milyen szállítási, raktározási körülmények után jutott el az asztalára. Ez alapján nemcsak az élelmiszerek minőségét és tartalmát lehet ellenőrizni, hanem az előállítási folyamatokat vagy éppen az ezáltal bekövetkezett környezetkárosító hatásokat is.

A fejőstehenek egy része elektronikus „gallérokat” visel Észak-Tasmánia farmjain. A vezeték nélküli hálózat célja a tejtermelés kapacitásnövelése, az állatok viselkedésének, illetve a mesterséges megtermékenyítési folyamatoknak a megfigyelése is.

Fogalmunk sincs, mit csinálnak pontosan a nap legnagyobb részében a szabadba kieresztett állatok – mondta a Tasmaniai Mezőgazdasági Intézet egyik vezetője. Richard Rawnsley szerint már eddig is jelentős áttörést értek el a technológiával a szarvasmarhák viselkedésével kapcsolatban. A gazdák így például az állatok bőgéseiből is újabb következtetéseket tudnak levonni. A szenzorok hatalmas mennyiségű adatot generálnak a komplex algoritmusok segítségével, és praktikus tanácsokkal láthatják el az állattartókat, akár arról, hogy melyik a legjobb takarmánykeverék, mikor érdemes azt előállítani, vagy hogy melyik állatnak van szüksége több élelemre.

Ezek mellett előnyt jelent még az egészségügyi rendellenességek kiszűrése is, ugyanis ha egy jószágnál megbetegedésre vagy fertőzésre utaló jelek vannak, azt jelzi a rendszer, így le lehet választani az állomány többi tagjától.

Forrás: BBC