Az új technológiák közül kiemelhető a drónokkal támogatott növényvédelem, de a helymeghatározóval felszerelt ültetőgépek is.

A Tanaka Nojo a Japán nyugati részen fekvő Tottori prefektúrában működő egyik rizstermesztő szövetkezet, ők a jelenlegi szezonra tervezik az intelligens növénytermesztés bevezetését. Már beszerezték a vegyszereket kijuttató drónokat és az ültetőgépet is.

A gyümölcs- és zöldségtermesztéssel is foglalkozó szervezet 120 hektáros területen gazdálkodik – ez az országos átlagot jelentő 1,2 hektáros birtokméret százszorosa. Saját tulajdonban álló földjeik mellé a szomszédos területeket is bérbe vették, de a terjeszkedésüket lassította, hogy a megnövekedett terület művelésére nem állt rendelkezésre elég munkaerő.

A fejlesztések révén mintegy napi egy órával csökkenthető a szükséges munkaidő, így folytathatják a terjeszkedést, számolt be róla a szövetkezet elnöke. Satoshi Tanaka szerint termelési költségeik akár 10 százalékkal is alacsonyabbak lehetnek. 

Az ország középső területén, Shiga prefektúrában működő Fukuhara Farm múlt tavasszal kezdett el automata rizsültető gépet használni. A cél a munkaerő-költség csökkentése mellett az olyan olcsó rizsfajták termesztésének növelése volt, amelyet az éttermek tulajdonosai leginkább keresnek.  

A felfutás később várható

Bár a precíziós mezőgazdaság valóban sokat segít, igazi haszna a zöldségtermesztésben mutatkozik meg, a rizs termesztésénél lassabb volt a fejlődés. Az agrárminisztérium kutatást népszerűsítő divíziójának munkatársa arról számolt be, hogy az internethez kapcsolt mezőgazdasági gépek és szolgáltatások használata leginkább az elmúlt egy-két évben lett keresettebb.

A minisztérium a 2019-es pénzügyi évben indította el a projektet, amely Japán fő gabonájának okostechnológiával való előállítását demonstrálja. Az állami szervezet az egész országban gépeket kölcsönöz a szövetkezeteknek és más gazdálkodóknak, hogy ezen keresztül tanulmányozhassák, milyen hatást gyakorolnak az innovatív fejlesztések a költségek csökkentésére. Becslésük szerint az okostechnológia használatával a rizstermesztés munkaerő-igénye a felére csökkenhet, a termésátlagok pedig mindeközben 10-20 százalékkal nőhetnek. 

Jelenthet ugyan némi akadályt, hogy a csúcstechnológiás eszközök nagyjából 10-50 százalékkal többe kerülnek, mint hagyományos társaik. De ahogy egyre több gazdálkodó ruház be a high-tech gépekbe, az új megoldások fokozatosan mégiscsak elterjedhetnek.