A Dolgok Internetét (IoT) alkalmazó növényegészségügy választ adhat a tradicionális agrárgazdálkodás olyan problémáira, mint a nagy fizikaimunka-igény, az időjárás- és csapadék-előrejelzések hibája, a pontatlan ültetésiidő-számítás vagy a növények súlyosabb betegségei.

Az IoT for All újságírói a termények „klasszikus” termesztése során alkalmazott, idetartozó módszerek gyenge pontjait is listába szedték.

Túl sok fizikai munka

A hagyományos, kézzel végzett növényegészségügyi tevékenységek rengeteg időt és energiát követelnek. Ennek során a szakemberek minden egyedet egyenként néznek át a betegség vagy károsodás jeleit keresve a levélen, száron vagy ágon.

Az időjárás és a csapadék helytelen felmérése

Egyes felmérések szerint az összes termésveszteség 90 százaléka az időjárás és a pontatlan helyi előrejelzések miatt következik be. 

Előfordulhat például, hogy az agrárszakember az időjárás-előrejelzéseket alapozva egy hatalmas terület öntözése mellett dönt, majd annak befejezése után hirtelen elárad az eső – mindez nemcsak felesleges munkát, hanem pénzkidobást is jelent.

Az ültetési idő pontatlan meghatározása

A termények megfelelő ültetési vagy betakarítani időpontjának pontos meghatározása nem egyszerű. Számításba kell venni az olyan külső tényezőket, mint a rendelkezésre álló munkaerő, a klíma, a termőföld jellege, a gazdaság mérete, a termésforgó vagy a növénybetegségek. Könnyű tehát belefutni az olyan helyzetekbe, amikor végül nem optimális időben zajlik az ültetés vagy a betakarítás.

Gyógyíthatatlan növénybetegségek

A termények megbetegedését okozhatják gombás, bakteriális vagy vírusos eredetű kórokozók. Ezek növényről növényre terjedve nagyobb területeket is megfertőzhetnek.

Bár az antibiotikumok segíthetnek a fertőzések egy részének megelőzésében, a már érintett növényeket nem tudják meggyógyítani, ami nagyobb táblák esetén komoly veszteséget okozhat a gazdálkodónak.

A megoldást a precíziós mezőgazdaság jelentheti 

Az IoT-n alapuló növényegészség-menedzsment, vagyis a precíziós mezőgazdaság jelentősen csökkenti a bizonytalansági tényezőket, növeli a termés mennyiséget, valamint a termelés hatékonyságát.

Az adatokra támaszkodó korrekciók kiküszöbölik az agrárgazdálkodás hagyományos problémáit, az ezzel elérhető többlethozam pedig növeli a a termelés biztonságát.

Az IBM előrejelzése szerint a Dolgok Internete segítségével a gazdálkodók 2050-re 70 százalékkal növelhetik a megtermelt élelmiszer mennyiségét. Az intelligens mezőgazdaság szerepe tehát egyre inkább felértékelődik.

A cikksorozat következő részében az IoT-alapú növényvédelem elemeit, illetve a digitális mezőgazdaság előnyeit és korlátait mutatjuk be.