Japán mezőgazdasági robotokkal küzdene a munkaerőhiány ellen

Kapcsolódó cikkek

Japán mezőgazdasági robotokkal küzdene a munkaerőhiány ellen

Japán mezőgazdasági robotokkal küzdene a munkaerőhiány ellen

agrár

2 perc

Egyre súlyosabb problémát okoz a japán mezőgazdaságban az elöregedő társadalom, a csökkenő lakosságszám, és az is, hogy a fiatalok pedig a szántóföldi és kertészeti munkák helyett szívesebben választják a városi létet. A krónikus munkaerőhiány megoldását a szigetországban az innovációban látják, így a gyümölcsszedő robotok vagy a szenzorral felszerelt drónok után az intelligens ültetési technológiák alkalmazásával növelnék az agrártermelés hatékonyságát.

A precíziós növénytermesztés a hagyományos mezőgazdasági munkák átalakítása révén hatékonyabb termelést és nagyobb terméshozamokat eredményezhet, miközben csökkenti a szektorban dolgozókra nehezedő manuális- és fizikaimunka-igényt. Nem kis területről van szó: egy augusztusban megjelent tanulmány szerint a szektor mérete idén világszinten eléri a 3,6 milliárd, 2025-ig pedig a 4,6 milliárd dollárt.

A japán Kubota nemrég jelentette be, hogy partnerségre lépett az amerikai chipgyártó Nvidia céggel. Céljuk, hogy megalkossák a legmodernebb önvezető traktorokat. A mezőgazdasági gépekben helyet kapnak a chip-óriás grafikus feldolgozó egységei (GPU) és a mesterséges intelligencia (AI) is, ami kamerákkal társítva a kapott adatok azonnali feldolgozását teszik lehetővé, így növelve a biztonságot és a funkcionalitást.

Az Nvidia AI-platformja az önvezető autók fejlesztésében is fontos szerepet kaphat, ezzel kísérletezik például a Toyota és a kínai Baidu is. A chip- és szoftvertervező brit Arm megvásárlása óta pedig ez az amerikai vállalat első próbálkozása az intelligens mezőgazdaság területén.

Félévszázados álom

A japán cég 1970-es első „álomtraktorról” szóló koncepciója után csaknem 50 évvel jelent meg az X-jármű prototípusa, amely teljes mértékben elektromos, a navigálást 100 százalékban a gépi intelligencia végzi.

High-tech kamerák monitorozzák az időjárási paramétereket, a növények növekedési ütemét és a terményminőséget. Az időjárási adatsorok megoszthatók más autonóm mezőgazdasági gépekkel, és plusz emberi munka alkalmazása nélkül is egy egész járműflotta működtethető.

Maga a vezető nélküli gép lánctalpakon halad előre, könnyű fordulékonysága révén képes minden irányba navigálni. A jármű kialakításának és magasságának változtatásával alkalmazkodik a különböző talajokhoz, így például képes a vizes rizsföldeken vagy az egyenetlen terepen is manőverezni.

A sofőr nélküli technológia jelenléte a mezőgazdaságban sem számít már új keletűnek. A fejlesztőcég konkurensei, például az amerikai Deere is használja a legmodernebb gépeinél. Az Nvidia-val nagy autóipari vállalatok is együttműködnek, de egy ilyen partnerség a mezőgazdaságban még mindig nem számít gyakorinak. Pedig a többi között a műholdas technológia, a dolgok internete (IoT) és a mesterséges intelligencia integrációja is kulcsszerepet játszik a mezőgazdasági innovációk elősegítésében – fogalmazott még tavaly Susumu Hamamura, a területért felelős miniszterhelyettes.