A tartós siker érdekében az autógyártókra a következő években komoly változások várnak: ahogy az ágazatot egyre inkább átszövi a digitalizáció, a járművek fosszilis üzemanyaggal működő mechanikus szerkezetekből négy keréken guruló okoseszközzé válnak. A hagyományos autógyártók szerepe is átalakulhat az évtized végére, a mobilitásipar pedig soklépcsős értéklánccá válik olyan új szereplőkkel, melyek korábban egészen más szektorokban voltak meghatározók, vagy éppen ma még nem is léteznek.

Az Ericsson tanulmánya szerint a világ autógyártóinak mindez ma már nem újdonság. Az autóipari gyártók vezetői már elsősorban a felhőszolgáltatások, a mesterséges intelligencia és a gépek közti kommunikáció területén számolnak a legjelentősebb fejlesztési ráfordításokkal középtávon. Ez ugyanakkor új üzleti lehetőségeket és komoly növekedési potenciált is rejt magában.

A vezetéssegédektől a teljes önvezetésig

Ma már szinte minden új gépkocsiban szériatartozéknak számítanak az olyan vezetéssegédek, mint a sávtartó asszisztens vagy az ütközéselkerülő, automatikusan vészfékező rendszerek, illetve az olyan, a vezetőt tehermentesítő eszközök, mint a távolságtartó tempomat. Ugyanakkor még a legfejlettebb csomagok – mint amilyen a Tesla Autopilot – is csak az önvezetés fokát jelző skála második fokán vannak az ötből, és amellett, hogy folyamatosan igénylik a sofőr odafigyelését, még hibákra is hajlamosak.

A valódi önvezetéshez az Ericsson összefoglalója szerint sokkal több adatra van szüksége a mesterséges intelligenciának. Ezt nem lehet begyűjteni egyedül az adott autóból, hanem vezeték nélküli hálózatokon kell kommunikálnia a többi autóval és a közúti infrastruktúrával, miközben folyamatosan frissítenie kell a nagyfelbontású fedélzeti térképeket, amelyeken a legfrissebb útlezárások, forgalmi akadályok is azonnal láthatók.

Ehhez pedig az 5G széles körű elterjedésén át vezet az út, miután a technológia lehetővé teszi a többi között:

• a tartósan több gigabit sávszélességű vezeték nélküli kapcsolat létrehozását,
• a közlekedésben elengedhetetlen, valóban késleltetésmentes kommunikációt,
• az adatcsomagok előre meghatározott paraméterek mentén történő, garantált továbbítását,
• sok gépjármű és szenzor egyidejű kommunikációját – feltöltési és letöltési irányba egyaránt.

36 milliárd dolláros piac

Az egymással és az okosúthálózattal kommunikáló, új biztonsági és kényelmi funkciókat kínáló gépjárművek minden eddiginél komplexebb telematikai és fejlett vezetéstámogató rendszereket (angol rövidítés alapján ADAS) integrálnak majd. A növekedési potenciál ez utóbbi területen lehet a legnagyobb, a szegmens forgalma már 2025-re elérheti a 36 milliárd dollárt, ami több mint 30%-os kumulált növekedésnek felel meg. A szenzorok piaca ugyanebben az évben pedig 40 milliárd dollárra rúghat.

Az autók fejlett fedélzeti elektronikája és szenzorrendszere által érzékelt és feldolgozott adathalmaz egy kellően rugalmas és nagy kapacitású hálózat közbeiktatásával jelentős mértékben hozzájárulhat a közlekedésbiztonság javításához és az utazási kényelem növeléséhez. Egyes becslések, illetve konkrét kísérletek szerint egy önvezető gépkocsi autonóm üzemmódban óránként 5 terabájtnyi szenzoradatot „termel”, amely – megfelelő szabályozás melletti – monetizálása szintén jelentős üzleti potenciált nyit meg az autógyárak előtt.

Négy kerék, százmillió programsor

Az autógyártók ma már szoftvergyártók is egyben, a rendszert vezérlő kód jelentősége pedig az autonóm járművek korszakához közeledve még jelentőségteljesebb lesz. A rendszerek összetettségének köszönhetően egy modern új autó fedélzeti számítógépének kódbázisa elérheti a százmillió sort (körülbelül dupla annyit, mint egy korszerű operációs rendszer), ráadásul a kód frissítésére az újabb funkciók és hibajavítások miatt egyre gyakrabban van szükség.

A fedélzeti elektronika frissítését a jövőben könnyűszerrel el lehet majd végezni távolról is – az Over The Air, vagyis OTA frissítésnek köszönhetően –, melyhez pusztán a frissítések várható méretéből fakadóan szintén elengedhetetlen lesz a stabil és gyors 5G hálózat. Egyes autógyártók – például a BMW és a Tesla – eddigi tapasztalatai alapján a távoli rendszerfrissítés nemcsak a szervizköltségeket csökkentheti, hanem az analitikai folyamatoknak köszönhetően hozzájárulhat a funkciók – így összességében maga a gépjármű – hatékony továbbfejlesztéséhez is.