A digitalizáció totálisan felforgatja az autóipart
A digitalizáció totálisan felforgatja az autóipart
2020. január 31.
A járműgyártásban egyre nagyobb szerep jut a szoftvereknek és a digitális technológiáknak.
„Az utóbbi évszázad legnagyobb átalakulása van folyamatban” – mondta Akio Toyoda, a japán cégcsoport elnöke a Nikkei-nek adott interjújában. A változás elkerülhetetlen, de senkit nem hagy érintetlenül az autóiparban – és azon kívül sem.
- Csatlakoztatott, autonóm, közösen használt, elektromos: ez az a négy tulajdonság, ha az autóipar jelenét nem is, de a jövőjét egyértelműen meghatározza.
A kifejezések angol nevéből alkotott betűszó, a CASE (connected, autonomous, shared, electric) egy olyan járműtípusra utal, amely nemcsak a gépkocsi használatát, de annak gyártását is teljes mértékben újraértelmezi.
Ezek az új generációs autók ugyanis nem csupán észlelik környezetüket, de kommunikálnak is azzal, ami lehetővé teszi számukra, hogy hosszú távon akár emberi felügyelet nélkül is közlekedjenek. A világhálón keresztül folyamatos kapcsolatban állnak egymással, felhasználóikkal és akár gyártóikkal is.
Nem véletlenül nevezik a modern autókat kerekeken guruló számítógépeknek – márpedig a számítógépek egészen más alkatrészekből épülnek fel, mint a tradicionális automobilok. A Teikoku Databank a Toyota cégcsoportot kiszolgáló, csaknem 39 ezer vállalat tevékenységi körét vizsgálta meg.
A darabszámoknál is fontosabb a digitális beszállítók által biztosított alkatrészek (elektronikus komponensek és szoftverek) értékének növekedése. 2004-ben ezek a teljes fejlesztési és gyártási költség 19 százalékát tették ki, arányuk 2015-ben elérte a 40 százalékot, mára pedig meghaladta az 50 százalékot – idézi a japán gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium elemzését a Nikkei Asian Review.
A lap cikke egy másik, észak-amerikai kutatás eredményeivel folytatódik: 2018-ban átlagosan 429 dollárnyi értékben építettek be az elektronikában nélkülözhetetlen félvezetőket minden egyes személygépkocsiba – másfélszer annyit, mint 2007-ben. Az érték 2026-ra további 40 százalékkal emelkedhet. Jóval többről van tehát szó, mint lánglelkű mérnökök elméleti fejtegetéseiről – a fejlesztések már most is valós eladásokban realizálódnak.
Akio Toyoda szerint csak az maradhat talpon a piaci versenyben, aki a változás élére áll, ezért vállalatuk az elmúlt években egyre jobban bővítette a különböző új technológiai (például mesterséges intelligenciával foglalkozó) startupokkal cégbirodalmát, illetve létrehozta saját fejlett technológiai szervezetét, a TRI-AD kutatóintézetet.
A Toyota jelenlegi pénzügyi évre eső kutatás-fejlesztési költségei a várakozások szerint elérik az 1,1 trillió japán jent (körülbelül 3 trillió, azaz 3000 billió forint). Ez önmagában is új rekord a cég történetében, az pedig még jelentősebbé teszi, hogy ennek mintegy 40 százalékát teszik ki az új generációs (CASE) autókhoz kapcsolódó kiadások – ezt az arányt rövid távon 50 százalék fölé tervezik emelni.