Tóth Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért Felelős Államtitkárságának osztályvezetője hangsúlyozta a társadalmasítás és az oktatás fontosságát. Nézetei szerint a potenciális fogyasztók nincsenek tisztában azzal, hogy jelenleg milyen technológiák érhetők el az elektromos autók vonatkozásában, valamint azok alkalmazása milyen lehetőségeket és előnyöket nyújtana számukra.

Azt is kiemelte, hogy a kormányzat által meghirdetett Jedlik Ányos Program és Cselekvési Terv keretében hozott intézkedések elősegítik az e-mobilitás bevezetését és elterjedését, azonban – az európai példák tapasztalatait is figyelembe véve – hosszú út áll még előttünk ahhoz, hogy a probléma megoldását jelentő direkt ösztönző rendszer kialakuljon. 

Így vehetik át a terepet az e-autók

„Hazánkban is megfigyelhetővé vált az intelligens közlekedési rendszerek bevezetése, elsősorban a fővárosi közlekedésben” – ismertette az eseményen Huber Krisztián, a klaszter társelnöke. A fejlesztéseket a Budapest Közút kezdte meg, aminek köszönhetően mára létrejött egy kétszáz kamerából álló zártláncú közúti forgalomfigyelő rendszer, ezen kívül változó jelképzésű táblákat telepítettek a valós idejű tájékoztatás miatt, illetve az aktuális forgalmi rend és a forgalomszabályozás adatainak nyilvántartásának céljából.

Dékány Donát, a BME Egyesült Innovációs és Tudásközpont képviselője nézetei szerint a széles körű szakmai konzultáció megteremtése a leglényegesebb, hiszen a fejlődéshez egységes szabályozási rendszerre van szükség az intelligens hálózatok és városok tekintetében is.

Pethő József, a Jedlik Ányos Klaszter képviselője úgy gondolja, hogy Magyarországon a töltőinfrastruktúra fejlesztése és ösztönzése elsődleges feladat, hiszen a nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a sikeres elektromos közlekedési rendszer bevezetéshez elengedhetetlen az üzemanyag-vételezési hálózat biztosítása. 

Ungár János, a Magyar Elektromobilitás Szövetség alelnöke az elektromos járművek jelentős mértékű hazai megjelenését az elkövetkező 3-4 évre datálja, főként a közösségi közlekedés és a városi áruszállítás területén. Úgy véli, hogy a magas induló költségeket a teljes életciklusra vetítve érdemes vizsgálni és a fenntartható működési és üzemeltetési modellek kialakításán kell dolgozni. 

Az e-mobilitáson kívül az Okos Jövő Innovációs Klaszter következő klubestjein hallhatóak lesznek olyan előadások is, melyek témái egyebek közt a friss energetikai trendeket, az okoshálózatokat, az okosmérést, az okosvárosokat vagy éppen az aktuális innovációs pályázatokat járják körül.