Virginia egyik északi megyéjében, a főváros mellett elterülő Arlingtonban több településen is felbukkant egy szürke furgon. Kívülről semmilyen kirívó jel nincs rajta, amint azonban a szemtanúk közelebb értek, feltűnővé vált, hogy senki nem ül az autóban. Többen találgatni kezdték, hogy miféle új önvezető technológia próbaüzeméről lehet szó. Furcsállották az emberek azt is, hogy az autóban biztonsági szempontok miatt sem ült emberi vezető, ám néhány szemfüles járókelő végül észrevette, hogy van egy kis turpisság a kísérletben.

Hamar kiderült, hogy az egész csak álca, és az autót igenis ember vezeti, aki üléshuzatra emlékeztető jelmezbe bújt, az igazi ülést pedig jól hátratolta, hogy így keltse az önvezetés látszatát. A legtöbben viccnek gondolták az egészet, de később kiderült, hogy a közeli Virginiai Műszaki Egyetem egyik kísérletéről van szó.

Harmadik típusú kapcsolatok

A különös teszt azt hivatott kideríteni, hogyan reagálnak az emberek az önvezető autó látványára, a cél az, hogy kidolgozható legyen, milyen módokon kommunikálhatja szándékait a sofőr nélküli jármű. Jelenleg ugyanis a közlekedési rendszer fontos eleme, hogy a sofőrök folyamatosan jelezni tudnak a gyalogosoknak, bicikliseknek és a többi sofőrnek a szándékaikról, a járműbe épített rendszereken (index, féklámpa) túl akár a kezükkel, fejbólintásokkal vagy akár csak a szemkontaktussal is.

Az egyetem szakértői felismerték a problémát, hogy egy önvezető autóban ez gyakorta hiányozhat. Az első ülésen ülő utas ugyanis, hogyha nem kell az útra figyelnie, akkor lehet, hogy olvasni fog, vagy ahogy néhány koncepcióautón látszik, akár teljesen körbefordíthatja a széket, és a szélvédőnek háttal is ülhet.

Lehetséges megoldások

Nem ez az első kísérlet, mely ezt a jelenséget vizsgálja. Ahogy a Wired is felidézi, a Stanford Egyetem két éve egy hasonló módszerrel azt vizsgálta, mennyire mernek a gyalogosok átkelni a zebrán egy olyan autó előtt, melynek első ülésein nem ül senki. A teszt során kiderült, hogy előbb-utóbb a gyalogosok rábízták magukat a szabályokra, feltételezték, hogy azokat az autonóm jármű is betartja, és gond nélkül átkeltek az úttesten. 

A probléma csak az, hogy egészen más kérdés az autonóm technológia fogadtatását a technológia szempontjából fejlett Szilícium-völgyben tesztelni, mint a teljesen más közlekedési szokásokkal rendelkező keleti parton.

A Google nemrég egy szabadalmat adott be egy olyan rendszerről, amely a gépkocsi tetején kijelzőn jelenítené meg a „Biztonságos gyalogosátkelés” feliratot. Egy másik példa, hogy a sofőr nélküli technológiával foglalkozó Drive.ai startup a jelzőlámpákról ismert figurákat mutatná a gyalogosoknak, a BMW egyik fejlesztése pedig egy lézeres zebrát vetítene az úttestre. Mi is beszámoltunk korábban arról a svéd kezdeményezésről is, mely szerint egy mosolyjel világíthatna az autó elején, hogy jelezze a szabad átkelés lehetőségét.

A Virginiai Egyetem kísérlete még nem zárult le, így kevés pontos információ érhető el arról, hogy milyen következtetéseket lehet levonni a mostani tesztekből. Azt ugyanis nem lehet tudni, hogy milyen módon kommunikálnak majd a jövőben az autonóm közlekedésért felelő robotok az emberekkel. Egy azonban biztos, hogy a sofőr nélküli technológia fejlesztésének fontos része a közlekedési járművek és szereplők közötti kommunikáció is, és várhatóan még sok hasonló kísérlettel találkozhatunk a jövőben is.