Az IoT-technológiáknak a városok hatékonyságának növelésében betöltött szerepe előkerülhet az ENSZ ősszel esedékes klímaváltozási konferenciáján is, melyet idén Nagy-Britannia és Olaszország rendez meg.

A jelentős megtakarítás több mint 95 százaléka a közlekedési dugók mérsékléséből vagy megakadályozásából fakad, ami a szakértők szerint egyben a szén-dioxid-kibocsátás csökkenésével is jár.

A legnagyobb pozitív hatást az okoskereszteződések kiépítésétől várják. Ezek ráadásul évente több mint 33 órával csökkentik az autósok közlekedéssel töltött átlagos idejét.

Szintén komoly hatással van az intelligens városok hatékonyabbá tételére a parkolási rendszerek fejlesztésének. Az internettel megtámogatott parkolás segít megelőzni a dugókat és a károsanyag-kibocsátást, de csökkenti a vég nélküli parkolóhely-keresés okozta frusztrációt is.

A kutatócég előrejelzése alapján az intelligens parkolásba való befektetés az idei 460 millió dollárról 2025-ig 1 milliárd dollárra nőhet.

Az elemzők úgy vélik, a kereskedőknek az okoskijelzőkre kellene fókuszálni, amelyek biztonságos módon, releváns és aktuális információkkal látják el a közlekedőket a helyek elérhetőségével kapcsolatban.

Az eleve fejlett régiók tovább erősödnek

A régiók tekintetében a tanulmány szerzői arra számítanak, a megtakarítás háromnegyede Észak-Amerikában és Európában keletkezik. Az ok az okosváros-infrastruktúrákba való befektetés nagyságában és a kiterjedt gépkocsi-használatban keresendő.

A kutatás kiemeli, hogy a jelenlegi közlekedés-irányítási megoldások fejlesztésében elengedhetetlenek a Vehicle-to-Infrastructure (V2I), vagyis a járművek és az infrastruktúra közti kommunikációt lehetővé tevő technológiák. Az infrastruktúrának az autókkal kommunikálva kell adatokat gyűjtenie ahelyett, hogy a közlekedés hagyományos működtetési módszereit használná.