A SUSE szoftverfejlesztő cég szakértői szerint az AI (artificial intelligence) még több üzleti lehetőséget tartogat a közeljövőre, mivel az ilyen eszközök kiszolgálásához szükséges, nagy teljesítményű infrastruktúra ma már viszonylag egyszerűen elérhető és kiépíthető a vállalatok számára.

Elmúltak azok az idők, amikor a nagy teljesítményű számítógépeket csak a kormányzati vagy tudományos intézetekben használták különféle elemzési és kutatási célokra, ami jelentős költségeket jelentett. Napjainkban egyre több vállalatnál alkalmaznak ilyen rendszereket szinte minden iparágban, hogy kihasználhassák a mesterséges intelligencia előnyeit, amely óriási számítási kapacitást igényel.

Egy friss kutatás szerint tavaly már a szervezetek 61 százaléka vett igénybe AI-technológiát valamilyen formában, míg 2017-ben ez a szám mindössze 38 százalék volt.

Nagy ész, nagy igény

A népszerűség érthető, hiszen a gépi intelligencián alapuló alkalmazások segítenek kielemezni és hasznosítani azt az óriási mennyiségű adatot, amelyet a cégek gyűjtenek és termelnek, így jobb szolgáltatások és termékek fejlesztését teszik lehetővé. Mindez emberi munkával rendkívül sok időbe és energiába kerülne, ráadásul a gépnek köszönhetően olyan összefüggésekre is fény derülhet, amelyeket a projekten dolgozók képtelenek lennének egyedül vagy akár együttesen átlátni.

Ahogy azonban az AI-rendszerek egyre bonyolultabb feladatokat látnak el, és a feldolgozásra váró adatok mennyisége is folyamatosan nő, a folyamat egyre nagyobb számítási kapacitást követel. Hiába képes gyors, hatékony és pontos műveletek tömkelegére a mesterséges intelligencia, ha nincs alatta elég erős „vas”, hogy kiszolgálja. Ezért az ilyen megoldásokat használó szervezetek számára az jelenti az egyik legnagyobb kihívást, hogy finanszírozzák a működéshez szükséges erőforrásokat.

Nem kell hozzá milliárdosnak lenni

A SUSE szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy ma már jóval egyszerűbben kiépíthetők ilyen nagy teljesítményt kínáló rendszerek, mint korábban. Sokkal kevesebb gyártó bevonására és sokkal kevesebb egyedi beállításra, illetve testre szabásra van ugyanis szükség hozzá.

Napjainkban a legtöbb nagy teljesítményű számítástechnikai (High Performance Computing – HPC) rendszer Linux fürtökön alapul, amelyek az iparágban szabványos, azaz széles körben elérhető hardvereken futnak. Ugyanilyen megoldásokat pedig már számos vállalatnál használnak a big data- és felhőarchitektúráknál.

Innen már nem számít túl nagy lépésnek a hasonló alapokon működő HPC-környezet kiépítése, amely képes párhuzamosan futtatni a számítási folyamatokat, így jelentős mértékben csökkenti az egyes feladatok futtatásához és elvégzéséhez szükséges időt. Az ilyen rendszerek gyors kiépítését segíti, ha a szervezet szoftveralapú infrastruktúrát használ, mivel ezeket a szoftveresen vezérelt megoldásokat mindig egyszerűen bővíthetik és skálázhatják az éppen aktuális igényeknek megfelelően.