A technológiai eszközök elterjedése hatalmas változásokat hozott az életünkben. Ez leginkább annak köszönhető, hogy a szakemberek már a megalkotásuk során olyan kompakt eszközöket álmodtak meg, amikkel rengeteg tevékenységet lehet elvégezni.

Míg régen a mobilunk csak arra volt jó, hogy telefonáljunk, SMS-ezzünk és szórakoztató játékokkal (például a Nokia legendás kígyós játékával) játszunk rajta, manapság egy okostelefon egyszerre fényképezőgép, kézikonzol, videókamera, jegyzetfüzet, zenelejátszó, navigáció, valamint folyamatos kapcsolat a külvilággal.

Ebből is látszik, milyen hasznos az általunk használt eszközök fejlesztése, amik bővülő eszköztárukkal megkönnyíthetik az életünket. Ennél a pontnál lép be a mesterséges intelligencia fontossága, hiszen a gépi tanulás segítségével a technika még jobban igazodhat a saját igényeinkhez. De mik ennek a hátulütői?

Kockázatos a mesterséges intelligencia?

Erre a kérdésre nehéz megnyugtató választ adni, mert erről még a legismertebb tech szakértők között sincs egyetértés. A Microsoft alapítója, Bill Gates szerint óvatosan kell kezelnünk a mesterséges intelligenciát, de még mindig sokkal több előnyünk származhat belőle, mint hátrányunk. A Tesla-vezér, Elon Musk viszont úgy gondolja, hogy akkora veszélyt is hordozhat magában, mint egy észak-koreai diktátor, aki mindent és mindenkit képes megfigyelés alatt tartani.

Ugyanakkor sokan a mesterséges intelligencia térhódításának legnagyobb kockázatát a munkavállalók életére gyakorolt hatásában látják. Az már szinte mindenki számára evidens, hogy az egyszerűbb munkafolyamatok akár gépekkel is elvégezhetők. Ráadásul a robotok folyamatosan fejlődnek, gyakorlatilag éjjel-nappal dolgozhatnak, és hosszú távon sokkal kevesebbe kerülnek, mint az emberi munkaerő. Ezért a következő évtizedekben mindenképpen jelentős változások várhatóak.

Készüljön fel az elkerülhetetlenre!

Első körben el kell fogadnunk a tényt, hogy rengeteg olyan munkakör fog radikálisan átalakulni vagy éppen megszűnni, amiket eddig szinte csak az emberek tudtak ellátni. Így a munkáltatóknak valószínűleg különböző átképzéseket kell majd biztosítaniuk munkavállalóiknak, hogy más területen hasznosabb, és számukra is nagyobb örömet okozó munkát tudjanak végezni, miközben ki kell képezni azokat is, akik a gépek működtetéséért fognak felelni.

Az egészet érdemes úgy felfogni, mint egy új ipari forradalmat, ahol a hatékonyság – és sokszor a kényelem – jegyében rengeteg folyamatot automatizálnak. Például az emberi testet megterhelő fizikai munkák esetén, melyek károsíthatják az egészséget. És akkor még nem is beszéltünk arról, mennyire jó lehet majd, amikor fáradtan már nem igazán kell törődnünk a hazaúttal, hiszen az önvezető autónk vezet helyettünk.

Az okosotthonok előnye, hogy egyre kevesebb emberi beavatkozást igényelnek az így telepíthető eszközök, amik szokásainkat monitorozva találják ki, hogy adott szituációban pontosan mire van szükségünk, és esetenként ajánlanak is nekünk különböző műveleteket. Így nem csak kényelmesebben tölthetjük el mindennapjainkat, hanem spórolhatunk is.  

Készüljünk fel a legrosszabbra?

A legfontosabb, hogy minél hamarabb szabaduljunk meg azoktól a tévképzetektől, hogy a Terminátor filmekhez hasonlóan a gépek átveszik a Föld feletti hatalmat, és rabigába hajtják a teljes lakosságot. Az emberi tényező valamilyen formában mindig jelen lesz a mesterséges intelligenciát használó eszközökben, ráadásul a gépek csak olyan dolgokat lesznek képesek végrehajtani, amiket beléjük programozunk, miközben azok a biztonsági előírások is folyamatosan fejlődni fognak, amik lehetővé teszik, hogy tiltott, mondjuk, emberéleteket veszélyeztető tevékenységeket ne lehessen elvégeztetni velük.

Hatalmas felelősség hárul viszont azokra a szakemberekre, akik a jövő egyre merészebb technológiáit alkotják meg, hiszen ők – a többi között – azért is felelnek, hogy milyen információkat, adatbázisokat használnak majd a legújabb eszközeink. Amíg azonban megfelelő nyitottsággal és tájékozottsággal állunk a kérdéshez, nagy baj nem történhet.