Vezetők, stratégák és technológiai szakemberek joggal teszik fel a kérdést: mit tehetünk most, hogy olyan eseményekre készüljünk fel, amelyek időzítése és jellege még bizonytalan. Ezt ugyan senki nem tudja megválaszolni, a Deloitte szakértői azonban egy keretrendszert ajánlanak a horizonton már feltűnő technológiai lehetőségekről való stratégiai gondolkodáshoz.

A Tech Trends tanulmány három ilyen lehetőségre összpontosít: a kvantumtechnológiák a következő évtizedben átalakítják a számítástechnikát, az érzékelést és a kommunikációt. Az exponenciális intelligencia, amely a mesterséges intelligencia következő generációja, azt ígéri, hogy megérti az emberi érzelmet és szándékot. Az ambient számítástechnika pedig mindenütt jelenlévővé teszi a technológiát, munkahelyi és otthoni környezetünkben egyaránt.

Exponenciális intelligencia: bejönnek az érzések is

Az adatbányászati folklórban van egy anekdota, amellyel elmagyarázható a mesterséges intelligencia jelene. A történet szerint a szupermarketek tranzakcióinak elemzése feltárta, hogy a sört a pelenkák melletti polcokra helyezve, az üzletek növelhetik a sörértékesítést. Hogy mi a korreláció a két termék értékesítése között? A feleségek arra kérik a férjüket, hogy vegyenek pelenkát hazafelé a munkából. Míg a férjek megveszik a kért pelenkát, megkívánják a sört, remélve, hogy egy sörrel könnyebben boldogulnak a pelenkát viselő gyermekükkel.

„Az anekdota tanulsága az, hogy a tranzakciók gépvezérelt elemzése csak az összefüggést képes feltárni a sör és a pelenka értékesítés között. Emberi agyra van szükség, hogy megértsük, megmagyarázzuk ennek okát. Vásárlói érzelmek és pszichológia hajtja ezt az értékesítési folyamatot, vagyis a mesterséges intelligencia jelenleg nem tudja megkülönböztetni az értelmes és az értelmetlen kapcsolatot a statisztikai adatok között. Ez fog drámai módon megváltozni a következő évtizedben” – mondta Kiss Dániel, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának partnere.

Az olyan MI-megoldások, mint az „affektív számítástechnika” vagy „emotional AI” emocionális intelligenciát (EQ) adnak a technológia IQ-jához. A deep learning (mélytanulás) következő generációja felismeri és utánozni lesz képes olyan emberi tulajdonságokat, mint a karizma, báj vagy sárm. Ez alapjaiban változtatja meg a gépi intelligenciáról az 1950-es évek óta élő hitet, mely szerint a gép nem versenyezhet az ember kognitív és emocionális fölényével.

A mesterséges intelligencia alapú botok jelenleg is képesek emberi interakciókat folytatni call-centerekben, bankokban, éttermekben. Az intuitív és érzelmi képességek növekedésével a botok lehetnek majd idősgondozók, tanárok, írók, fizikusok, sőt még informatikai vezetők is: amit ma egyedülállóan emberinek gondolunk, fokozatosan válik kódsorok összességévé. Amint ez megtörténik, az üzleti döntéshozók végre beteljesíthetik a teljes automatizáció ígéretét, mely hatással lesz az értékláncokra, az üzleti modellekre és a stratégiákra is – állítja a Tech Trends tanulmány.

„Ezzel a fejlődéssel nagy felelősség is jár. A MI evolúcióval egyre fontosabb a szervezetek, kormányok és szabályozók szerepe annak biztosításában, hogy a gépek megtestesítsék közös pénzügyi, szociális és etikai értékeinket. Az emberiségnek tanítania kell digitális gyermekeit, hogy azt tegyék, amit mondunk, de nem feltétlenül úgy, ahogy mi tettük.” – mondta Kiss Dániel.

A kvantum, és azon túl

Ettore Majorana olasz elméleti fizikus több mint 80 évvel ezelőtt vetette fel, hogy létezhetnek olyan részecskék, melyek önmaguk antirészecskéi, ezek az ún. Majorana-részecskék. Ennyi év után a tudósok egyelőre még megosztottak abban, hogy a Majorana fermionok léteznek-e. Ez is mutatja, hogy még korai napjait éljük a kvantumkutatásnak, mégis széles körben elterjedt az a meggyőződés, hogy a kvantumkutatás még ebben az évtizedben lendületet kap, és a laboratóriumokból a valós üzleti környezetbe vándorol.

Technológiai óriások, kormányok és startup cégek milliárdokat fektetnek a kvantumáttörés eléréséért folyó versenybe. Ennek legígéretesebb területei a számítási kapacitás, a kommunikáció és az érzékelés.

A kvantumkommunikáció olyan hardveralapú megoldás, amely a kvantummechanika elveit használja. Ezzel olyan hamisításbiztos kommunikációs hálózatok hozhatók létre, amelyek képesek észlelni a lehallgatást. A biztonságos kommunikáció ezen szintjének elérésének számos technikája közé tartozik a kvantumkulcs-eloszlás (QKD) is, amelyben a felek rendkívül biztonságos titkosítási kulcsokat cserélnek az adatok optikai hálózatokon keresztüli továbbítására.

A szubatomi részecskék érzékenységének köszönhetően a kvantumérzékelő eszközök érzékenyebbek és pontosabbak, mint a hagyományos érzékelők. Vannak ígéretes felhasználási esetek, többek között az energia-, a közlekedési és az egészségügyi ágazatban. A kvantumérzékelők már léteznek, de jelenleg korlátozottan állnak rendelkezésre. A kutatók azon dolgoznak, hogy olcsóbbá, könnyebbé, hordozhatóbbá és energiahatékonyabbá tegyék őket.