A felmérés 500 vezető tisztségviselő bevonásával készült. A megkérdezettek 87%-a nyilatkozott úgy, hogy még idén szeretne befektetni ilyen típusú fejlesztésekbe.

Belső és külső kihívások

A növekvő optimizmus mellett azért nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos problémák mind az Egyesült Államokon belül, mind nemzetközi szinten hatással vannak a globális piaci helyzetre.

Bár a válaszadók több mint fele (52%) szerint az Egyesült Államoké a vezető szerep, és 50% véli úgy, hogy az USA rendelkezik a legjobban hosszú stratégiával az AI-t illetően, de 47% Kínát tartja a legjelentősebb versenytársnak.

A megkérdezettek többsége (80%) véli úgy, hogy az amerikai kormány a legnyitottabb a vállalatokkal történő együttműködésre az AI elfogadása céljából. 71% szerint egységes szabályozásra lenne szükség globális szinten, ugyanakkor az USA egyes tagállamainak is együtt kellene dolgoznia a vonatkozó jogszabályok lefektetésén.

Jeff Wong, az Ernst & Young innovációs területéért felelős vezetője hangsúlyozta, a mesterséges intelligencia alkalmazása növelheti a vállalati hatékonyságot, és hatással lehet a cégek pénzügyi működésére is. Mindez világszintű gazdasági versenyhelyzet kialakulásához vezet.

Az amerikaiak bizakodók saját vezető státuszukat illetően, de Kína sem tétlenkedik, 2030-ra vezető „AI hatalommá” szándékozik válni. A két ország közötti távolság pedig egyre csökken. Ha tehát az Egyesült Államok nem akarja elveszíteni elsőbbségét, akkor erősebb képzési programok kidolgozására, illeve a köz- és magánszféra közötti együttműködésre van szükség.

További nehézséget jelenthet, hogy a vállalatvezetőkkel ellentétben a beosztottak már kevesebb lelkesedést tanúsítanak a témában. A válaszadók szerint 33%-os arányban a munkavállalói bizalom hiánya az egyik legnagyobb akadálya az AI elfogadásának. Még akkor is, ha a vezérigazgatók és az üzleti vezetők 87%-a teljese  vagy közepes mértékben bizakodva tekint a fejlesztésekre.