Újratervezés: az IT-működést is elérte az automatizáció

Kapcsolódó cikkek

Újratervezés: az IT-működést is elérte az automatizáció

Újratervezés: az IT-működést is elérte az automatizáció

big data

3 perc

Fókuszban az önkiszolgálás és a célzott automatizálásra alapozott működési-szolgáltatási modell.

Egyre bonyolultabb az a környezet, amiben a vállalatok működnek, és ez a kompexitás gyorsuló ütemben nő. Ezzel szemben az IT számára egyre kevesebb kompromisszumra adnak lehetőséget a szolgáltatásminőségre és a rendelkezésre állásra vonatkozó üzleti követelmények. Az élenjáró IT-vezetők ezért arra törekednek, hogy alapjaiban reformálják meg szervezetük működését. Ennek legfőbb eszköze az ismétlődő, manuális rutinok és folyamatok azonosításával az operatív feladatok újratervezése és automatizálása.

A változás csak fokozatosan érhető el, az eredmény azonban megéri a befektetett energiát: racionalizált ütemtervek, gyorsabb IT delivery, hatékonyabb és stabilabb IT működés – állapítja meg a Deliotte Tech Trends tanulmánya.

A trendek között az IT-működés automatizációja is egyre inkább előtérbe kerül a technológiai vezetők agendáján. A kutatásában részt vevő informatikai vezetők 95%-a hangsúlyos tényezőként, 21% pedig fő prioritásként jelölte meg.

Az elmúlt években számos automatizációs kezdeményezés indult a vállalatoknál, elsősorban az üzleti területek back-office folyamatainak fejlesztésére össszpontosítva. Ismétlődő feladatok esetén az emberi közreműködést kiváltó algoritmusok bevezetésével javult a működési hatékonyság, emellett lehetővé vált a munkaerő nagyobb hozzáadott értékű feladatokba való átcsatornázása.

Ez a jelenség mára elérte az IT belső működését is: a jövő informatikai szervezetei modernizálják az IT back office-t, és az önkiszolgálást, illetve a célzott automatizálásra alapozott működési-szolgáltatási modellt helyezik a középpontba.

A technológiai komplexitás növekedése, és a gyorsan változó üzleti elvárások mellett ezt a változást a világjárvány működési környezetre gyakorolt hatása is gyorsíthatta, de hozzájárulhatott a munkaerőpiacon megfigyelhető generációváltás is. A fiatal munkavállalók és informatikai szakemberek már egy olyan generáció tagjai, akik otthonosan mozognak a digitalizáció terén, emellett karrierjüket egyre gyakrabban startup környezetben kezdik. Szemléletmódjukban az ember által végzett monoton feladatok minimalizálását, a skálázhatóságot és hatékonyságot helyezik a középpontba, a nagyvállalati környezetben gyakran megfigyelhető kompromisszumos megoldásokat és kézivezérlést pedig inkább kényszermegoldásként kezelik.

A tanácsadó cég szakértői szerint a következő három területen koncentrálódik az IT-működés átalakítása:

Az infrastruktúra standardizálása és automatizációja

Az automatizációs folyamat első lépése az infrastuktúramenedzsment átalakítása. Az infrastrucutre as code (IaC) szemlélet a számítógépes adatközpontok standardizált, gépileg olvasható definíciós fájlok segítségével történő kezelését helyezi fókuszba, interaktív konfigurációs eszközök alkalmazása helyett.

„Az IaC célja egy olyan környezet kialakítása, amelyben minden – még a testreszabott rendszerek is – egy sor optimalizált szabály szerint működnek, mely definíciók központilag, egy verziókezelő rendszerben vannak. Ennek eredményeképp egyetlen szakember képes kiváltani több üzemeltető, addig többnyire manuálisan végzett munkáját” – mondta Szathmáry András, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

Standardizálás és automatizáció

Az automatizációban élen járó IT-szervezetek már nem az infrastruktúrát kezelik, hanem az infrastruktúrát kezelő kódot fejlesztik, ami a skálázhatóság, a hatékonyság és a kiszámíthatóság növekedését eredményezi. Ugyanez a megközelítés alkalmazható a szoftverkomponensekre, a menedzsmenteszközökre és a különböző alkalmazásokra is. Az infrastruktúrához hasonlóan az on-premise szoftverkomponensek, az adatbázis-kezelés, az integrációs eszközök, security, a rendszerkezelés és patching kiválóan alkalmasak az automatizálásra.

Prediktív modellezés és gépi tanulás

Az automatizálás szabályokra épül, melyeket az IT-szakemberek optimalizálnak a kieséseket és üzemzavarokat okozó problémák alapján. A kiesések vagy rendszerleállások korai felismerésében a prediktív modellezés adta lehetőségekkel és gépi tanulással támogatott csapatok mérhetően javíthatják az üzemidőt és csökkenthetik a leállások súlyosságát. Az automatizáció következő szintje az, amikor a szabályok folyamatos finomhangolása és fejlesztése is emberi beavatkozás nélkül, gépi tanulás útján történik meg.

„Az automatizáció hosszú és kihívásokkal teli út a szervezet számára. Első lépésben a működési folyamatok egységesítése és standardizációja a cél, mely jelentős átalakulást eredményezhet a működési modellben, intenzív változásmenedzsmentet igényelve. Ezt követően a standard folyamatok automatizálására célszerű egy dedikált csapat létrehozása, akik feladata az automatizációs lehetőségek és eszközök azonosítása, tervezése és megvalósítása. Ez a csapat módszeresen bővítheti, kiterjesztheti az automatizációs horizontot, idővel egyre több tapasztalatot gyűjtve és egyre több IT működési és szolgáltatási folyamatot alakítva át. A hangsúly a fokozatosságon van” – mondta Szathmáry András.

A hosszú út azonban kézzelfogható eredményekkel jár: az IT-működésben zajló automatizációs törekvések révén a hatékonyság és stabilitás növelése, illetve a költségoptimalizálás mellett lehetővé válik, hogy a képzett és tehetséges IT szakemberek a nagyobb hozzáadott értékű feladatokra, illetve a versenyelőnyt biztosító technológiák és kompetenciák megteremtésére és fenntartására összpontosíthassanak – állapítja meg a tanulmány.