A gyors digitalizáció kockázatai az intelligens városokban

Kapcsolódó cikkek

A gyors digitalizáció kockázatai az intelligens városokban

A gyors digitalizáció kockázatai az intelligens városokban

biztonság

2 perc

A hirtelen technológiai fejlődés a sok előny mellett tovább növelheti a kiberbiztonsági szakadékot, és a jelenlegi infrastruktúra törékenysége miatt kiszolgáltatottá teheti a városokat – derül ki a The Economist 2021-es Safe Cities Indexéből.

Habár a digitalizációval egyfelől nőtt a védett szerverek száma az Egyesült Államokban, másfelől a fejlődés aggasztó trendekkel is jár. A különféle szervezeti egységek általában rendelkeznek saját IT-büdzsével, viszont egyik vezető beosztású munkatárs sem viseli a kiberbiztonsággal kapcsolatos általános felelősséget és felhatalmazást – fejti ki a jelentésben Lawrence Susskind, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) város- és környezettervezési professzora.

Ugyanakkor a biztonságot nem is lehetne egyes részlegekre hárítani, mivel rendszerint az összes rendszer össze van kötve egymással – hívta fel a figyelmet a szakértő. „Ha az adott vállalatnak nincs vészhelyzeti cselekvési terve, akkor támadás esetén senkinek nincs felhatalmazása a rendszer leállítására” – tette hozzá.

A malware (azaz rosszindulatú szoftveres) támadások számának növekedése miatt a kormányoknak és a helyi önkormányzatoknak dollármilliókat kellene költeniük az elveszett adatok és rendszerek helyreállítására. Azonban jelenleg csak az Egyesült Államok városainak fele szerepel a Safe Cities Indexben. Los Angeles, New York és San Francisco például kifejezetten a kiberbiztonságra koncentrál.

Másfelől jól mutatott rá a kockázatokra, amikor Chicago, Dallas és Washington benzinkútjainak 90%-a a Colonial Pipeline ransomware támadás után üzemanyag nélkül maradt. Susskind elmondta, hogy habár néhány város egyre többet foglalkozik a kiberbiztonság kérdéskörével, összességében azonban az elkötelezettség továbbra is minimális.

Gregory Falco, a Johns Hopkins Egyetem rendszermérnöki adjunktusa hozzátette, hogy mindez komoly következményekkel járhat, hiszen a sebezhetőség növekedésével párhuzamosan a támadások száma is növekszik.

A holisztikus megközelítés azonban kihívást jelenthet. Amint azt Falco megjegyezte, a városok gyakran a saját elképzeléseik szerint hajták végre a különféle fejlesztéseket, így mindegyiknek személyre szabott, egyedi biztonsági stratégiára lenne szüksége.

Alice Xu, Toronto város smart city programjának vezetője szerint az nagy kérdés, hogy egy adott helyen ki érzi magát biztonságban és ki nem. Ugyanakkor a városlakók joggal várhatják el, hogy a biztonság legyen a legfőbb szempont – ez nem képezheti vita tárgyát.

Forrás:

GCN