Adatvédelem és biztonság az IoT korában

Adatvédelem és biztonság az IoT korában

Adatvédelem és biztonság az IoT korában

biztonság

3 perc

Bár az egymás között adatokat továbbító intelligens készülékek jelentősen megkönnyítik a felhasználók mindennapjait és a cégek napi működését, használatuk az utóbbi években számos biztonsági és adatvédelmi aggályt is felébresztett.

A hétköznapi használati tárgyakat a világhálón összekötő készülékek száma látványosan bővült az elmúlt évek során, azóta, hogy az 1980-as években az első kóla automata csatlakozott az internethez. Az intelligens berendezéseket összekapcsoló Dolgok Internete töretlenül folytatja világhódító útját, sokkal kényelmesebbé és egyszerűbbé téve a felhasználók mindennapjait, valamint a vállalatok működését. Az Amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság adatai szerint jelenleg 25 milliárd készülék és eszköz kapcsolódik az internethez, ez az új technológia azonban számos kérdést és aggályt is felvetett az utóbbi évtizedekben.

Kihívásokra vágyik? Utazzon az IoT világába >>Az egyik oldalról nézve a korábban elképzelhetetlen mennyiségű új adat – a big data – begyűjtése és elemzése könnyebbé teszi a felhasználók mindennapjait és a vállalatok működését. A kommunikáció rendkívüli mértékben felgyorsul, ami a marketinget és a reklámozást hatékonyabbá, a szállítmányozást és a logisztikát pedig zökkenőmentessé teszi. A másik szemszögből nézve azonban a fogyasztók aggódnak amiatt, hogy a vállalatok érdekei ne írják felül saját elvárásaikat, és ne helyezzék üzleti céljaikat a vásárlók igényei elé. Ezt a területet három különböző kategóriába lehet sorolni: léteznek adatvédelmi, biztonsági és etikai aggályok is.

Adatvédelmi aggályok

A Dolgok Internetére épülő digitális világban egy teljesen új iparág jött létre. Ez a szektor gyűjti, tárolja és elemzi a fogyasztók adatait, létrehozza a felhasználók virtuális profilját, majd értékesíti az információkat. Egyelőre azonban rendkívül kevés az olyan törvényi szabályozás, ami valamilyen módon korlátozza ezeknek az adatoknak a felhasználását. Az iparági szereplők saját maguk hoztak létre egyedi irányelveket, ezeket azonban többször is megszegték már. Ha veszünk egy egyszerű példát, akkor azon kitétel ellenére, amely tiltja, hogy a vállalatok gyűjtsék a felhasználók nevét, a Facebook-ot azon kapták rajta, hogy közösségi oldaláról több tucat reklámügynökségnek és hirdetőnek továbbította a személyes információkat a regisztrálók nevéről és ismerőseiről.

Biztonsági aggályok

A személyes adatok megsértése sajnos egyre gyakoribbá és általánosabbá válik. A legtöbb vállalkozás már nem azon töpreng, hogy az adathalászok feltörik-e a rendszerét, hanem azt próbálják meg kitalálni, hogy erre mikor kerül majd sor. A globális digitális biztonsággal foglalkozó holland szervezet, vagyis a Gemalto legújabb összesítése szerint tavaly az internetes bűnözök több mint 1500 esetben intéztek támadást a vállalatok biztonsági rendszerei ellen, ennek során 1 milliárd személyes adat került illetéktelenek kezébe. Ez igencsak jelentős, 49 százalékos növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. A Gemalto azt is kimutatta, hogy az incidensek döntő többsége, 76 százaléka az Egyesült Államokban történt.

Etikai aggályok

Az IoT révén létrejövő hatalmas mennyiségű adat birtokában a reklámozóknak lehetőségük nyílik arra, hogy a hirdetéseiket és a tarifáikat annak megfelelően alakítsák, hogy kivel kommunikálnak. Egy egyedülálló fiatalember egy honlap megnyitásakor valószínűleg egy tűzpiros, lenyitható tetejű kocsiról láthat majd hirdetést, míg egy anyukának egy családi kisbusz képe villanhat fel ugyanennek az oldalnak a meglátogatásakor. Ennek megfelelően viszont az egyik felhasználó a jövedelmi viszonyai alapján magasabb árat láthat ugyanannak a terméknek az esetében, ez egyértelmű diszkrimináció. Igazság szerint az Egyesült Államokban teljesen legális ez a fajta megkülönböztetés, ez azonban még nem teszi etikussá az eljárást.  

Dilemmák a Játékok Internete körül >>Egy másik példa, amikor az adatokat arra használják fel, hogy a gyerekeket már egész kis korukban vásárlóvá tegyék. Dale Kunkel, az Arizonai Egyetem tanára szerint a négy év alatti gyermekek nem tudnak különbséget tenni a programozás és a hirdetések közt, míg a nyolc év alattiak nem képesek megérteni a reklámok meggyőző erejét. A vállalatok ennek ellenére továbbra is vadásznak a fiatalabb fogyasztókra, évi 15 milliárd dollárt költve arra, hogy felkeltsék a figyelmüket.  

Mégis mit lehet tenni?

Ez kétségkívül egy nagyon érdekes időszak. Az innovatív technológia rendkívül izgalmas új világot nyit meg a felhasználók előtt, ahogy a Dolgok Internete szép lassan teljes mértékben kibontakozik. Az IoT számtalan előnnyel kecsegteti a fogyasztókat és a vállalkozásokat, ezzel együtt ugyanakkor rengeteg kérdés és aggály merül fel. Így talán most még nagyobb szükség van rá, mint korábban bármikor, hogy a felhasználók és a vállalatok együttes erővel találják meg ennek a fejlődésnek a legbiztonságosabb, egészségesebb és gyümölcsözőbb módját.

Olvassa el cikkünk első részét is, amelyben arról volt szó, hogyan indult el világhódító körútjára a Dolgok Internete!

Forrás: Vitamin IMC