Biometrikus azonosítás: milyen mozgástere van a cégeknek?

Biometrikus azonosítás: milyen mozgástere van a cégeknek?

Biometrikus azonosítás: milyen mozgástere van a cégeknek?

biztonság

2 perc

A Munka Törvénykönyvének tervezett módosítása meghatározná azokat a kivételes eseteket, amikor a munkáltató az alkalmazottak biometrikus adatait kezelheti.

A technológiai fejlődés következtében egyre több cégnél merül fel az igény arra, hogy a jelenléti íveket vagy a mágneskártyás beléptetést ujjlenyomat-, retinaminta- vagy más biometrikus azonosító rendszerre cseréljék. Elég csak a nagy értékű raktárkészlettel rendelkező cégekre, galériákra, pénzintézetekre vagy olyan vállalatokra gondolni, ahol a szerverszoba védelme fokozott körültekintést igényel – írta a Trend FM hírportál.

A GDPR alapján biometrikus adat minden olyan – alapvetően biológiai – jellegzetesség, amely egyedülálló, illetve sajátos technikai eljárás útján mérhető, és lehetővé teszi az adott személy egyedi azonosítását. Ilyen típusú adatnak tekinthető például a hang-, ujj- és tenyérlenyomat, retinaminta vagy akár a járás és a beszéd is. Extrémebb példaként pedig a test vagy az arc hőtérképe, vagy akár a fül geometriája is idesorolható.

Párkányi Rita, a KCG Partners jogi szakértője szerint a biometrikus azonosító rendszerek számos adatvédelmi kérdést vetnek fel. Az új adatvédelmi rendelettel, a GDPR-ral való összhang megteremtése érdekében (több más ágazati jogszabállyal együtt) a Munka Törvénykönyve módosítása is szükségessé vált. A módosító törvényjavaslatot jelenleg az Országgyűlés tárgyalja.

A jogosulatlan hozzáférés megakadályozására alkalmazható

A GDPR főszabály szerint tiltja a természetes személyek egyedi azonosítását célzó biometrikus adatok kezelését. Ugyanakkor a tilalomtól való eltérés megengedhető, ha erről az uniós vagy tagállami jog rendelkezik, és ha az megfelelő garanciák mellett valósul meg. A Munka Törvénykönyvének tervezett módosítása meghatározná azokat a kivételes esetköröket, amelyek fennállása esetén a munkáltató a munkavállalók biometrikus adatait kezelheti.

A törvényjavaslat szerint erre kizárólag „valamely dologhoz vagy adathoz, elzárt területhez történő jogosulatlan hozzáférés megakadályozása érdekében kerülhet sor”, amennyiben a jogosulatlan hozzáférés a munkavállaló vagy mások élete, testi épsége vagy egészsége, vagy valamely más törvényben védett érdek súlyos sérelmének veszélyével járna.

Ugyanakkor a dolgozók belépési és kilépési idejének, gyakoriságának ilyen módon történő megfigyelése nem lehet indokolt, amennyiben azt más célra, például teljesítményértékelésre is használják.

Forrás: