Emberéleteket menthetnek a drónok

Emberéleteket menthetnek a drónok

Emberéleteket menthetnek a drónok

biztonság

5 perc

A földbe elásott taposóaknák már régóta nem csak a katonákat veszélyeztetik. A világ több országában, köztük például Bosznia-Hercegovinában is a civil lakosság szenvedi meg legjobban ezek jelenlétét, de most egy új technológiának köszönhetően biztonságosabbá válhat az eltávolításuk.

Az ENSZ adatai szerint a világ 70 országában akár 110 millió akna is lapulhat a felszín alá beásva, amelyek átlagosan ötven ember életét követelik naponta. Az áldozatok, sérültek főleg civilek, és csak kisebb arányban vannak veszélyeztetve a katonák, illetve a bombák eltávolításával foglalkozók. Az esetek nagy részében ráadásul nem is aktív háborús övezetekről van szó, hanem lezárt háborúkra emlékeztet a veszély.

Massoud és Mahmud Hassani Afganisztánban nőttek fel, Kabul környékén, a sivatag peremén. Élesen emlékeznek gyerekkorukból az aknamezőkre, ezért miután menekültként Hollandiába kerültek, ahol terméktervezést tanultak, felnőttként megalapították a Mine Kafon projektet. A kezdeményezés célja, hogy a lehető leghatékonyabban és legbiztonságosabban számolják fel a földbe rejtett pokolgépeket.

Már az első, szél által meghajtott aknamentesítő eszközük is nagy sajtóvisszhangot kapott, de most a modern technológiához nyúltak, hogy még hatékonyabbá és olcsóbbá tehessék ezt a munkát.

Légi aknakereső

A Mine Kafon drón három lépésben hatástalanítja a bombákat a veszélyes területeken. Először légi kamerák segítségével feltérképezi az aknamezőt, levegőből is észrevehető nyomokat keresve. Ezután egy fémdetektorral felszerelve négy centiméter magasságban lebegve pontosabban is azonosítja a robbanószerkezetek helyzetét, végül pedig egy robotkar segítségével egy időzítős detonátort helyez a megfelelő pontra, majd gyorsan biztonságos távolságba repül.

A fejlesztők állítása szerint ez a megoldás nemcsak gyorsabb, mint a jelenlegi módszerek, de kifejezetten olcsóbb és biztonságosabb is. Jelenleg ugyanis ezt a munkát sokszor emberek végzik, kézi fémérzékelőkkel sétálva a legveszélyesebb terepeken, ez pedig értelemszerűen sok balesethez szokott vezetni. Vannak, ahol állatokat vetnek be a felkutatásban, ami érthetően egy kifejezetten problémás módszer, megint máskor pedig az is gondot okoz, hogy a keresést végző munkagépek is gyakran megrongálódnak. A drónok azonban ennél sokkal kevesebb helyzetben sérülnének, és mind anyagi, mind eszmei értékük alacsonyabb, mint a szokásos aknakeresőké abban az esetben, ha mégis felrobbannának.

A drón megvalósításához a tervezők Kickstarter-kampányt indítottak, melyben a kitűzött 70 ezer dolláros célt már jócskán 50 ezer dollárral túllépték, de a projektből még mindig több mint két hét van hátra. Emellett olyan neves személyek is kiálltak a fejlesztés mellett, mint Máxima holland királyné, de humanitárius szervezetek, mint például a dán Dan Church Aid vagy a kifejezetten aknamentesítéssel foglalkozó Mag International szakértői is elismerően nyilatkoztak róla.