Érdemes óvatosan bánni az adatözönnel

Érdemes óvatosan bánni az adatözönnel

Érdemes óvatosan bánni az adatözönnel

biztonság

3 perc

Cikkünk előző részében a berlini elektronikai expó központi témáival, így a hangvezérelt asszisztensekkel és a mesterséges intelligenciával, illetve ezek pozitívumaival foglalkoztunk. Most a kockázatokat vesszük sorra.

A technológiai fejlődésnek a rengeteg előny mellett természetesen van hátulütője is. A készülékek használatával hatalmas mennyiségű személyes adat keletkezik, amellyel visszaélhetnek azok, akik illetéktelenül hozzáférnek. És bár sokan az állandó figyelmeztetések ellenére sem foglalkoznak a kockázattal, mondván, hogy nincs titkolnivalójuk, ez nem ilyen egyszerű.

Az összekapcsolt világ árnyoldala

Az összegyűjtött adatok ugyanis kombinálhatók – hívta fel a figyelmet a problémára Markus Preuss, a Kaspersky biztonsági szakértője. Példaként említette, hogy a villany fel- és lekapcsolásával keletkezett adatok megmutatják, otthon van-e éppen az ingatlan tulajdonosa, a hűtőszekrény által küldött információk pedig az étkezési szokásokról is árulkodik. Ez utóbbi értékes információ lehet az élelmiszer-forgalmazóknak. De az egészségbiztosító is jól járhat az információkkal, és akár ez alapján megtagadhatja az egészségtelen táplálkozás okozta betegség miatti műtét kifizetését. Ez jól példázza, hogy mégiscsak milyen értékesek lehetnek a cégek, szolgáltatók számára az adataink.

Olvassa el az első részt is! Betörnek az otthonokba a hangvezérelt okoskészülékek >>

Még kedvezőtlenebb a kép, hogyha az adatok a közösségi oldalon lévő személyes profillal is összekapcsolódhatnak. Ilyenkor az is előfordulhat, hogy az ismerősök többet tudnak valakiről, mint ő maga – figyelmeztet a szakember.

Sokatmondó beszélgetések

A hanggal irányítható készülékekből nyert adatokat különösen érzékenynek tartja Preuss. A beszéd sokat elárul valaki lelkiállapotáról, ráadásul léteznek már a beszédet utánozni képes rendszerek, amelyek így bárki személyiséget „ellophatják”. Ezért ezekre a privát adatokra érdemes különösen vigyázni, és jól meggondolni, mielőtt másnak is megadjuk a hozzáférési engedélyt.

Kinek a felelőssége?

A technológiai fejlődés azonban megállíthatatlan, így a felhasználóknak kell egyre óvatosabbnak lenniük. A szakember a jogalkotók felelősséget is felveti. Úgy gondolja, nekik ahelyett, hogy a gyártói ígéretekre alapoznak, megfelelő szabályokat kéne alkotniuk. Mindez persze valószínűleg nem jönne jól az elektronikai iparnak, melynek vezetői nem érdekeltek a szigorításban. Ahogy Reinhard Zinkann, a Német Elektromos és Elektronikai Gyártók Szövetsége (ZVEI) képviseletében mondta: egyszerűen mindenkinek hozzá kéne szoknia, hogy a magánélet jelentősége csökken.

A Siemens vezetői viszont úgy vélik, hogy  az értékes adatok biztonságának védelmére tett eddigi intézkedések elégségesek. Ezeket az adatokat Európában úgynevezett „semleges” szerverközpontokban gyűjtik – emelte ki a cég, hozzátéve, hogy emellett egy átfogó, kibertámadások elleni rendszer is működik. Fejlesztéseiket szimulált támadásokkal tesztelik, hogy felkészülhessenek a valós hackertámadásokra.

Az emberiségnek tehát az optimistábbak szerint mindössze annyi feladata van, hogy megtanulja irányítani a masinákat, amelyek kényelmesebb életet, szórakozást és állandó egészségügyi felügyeletet ígérnek. A kényelemnek azonban ára van: azt pedig, hogy megéri-e, mindenki döntse el maga.

Forrás: