A rádiós helymeghatározó rendszer (Radio Positioning System) ugyanis ellenállóvá teszi a drónokat a feltörési kísérletekkel szemben, miközben továbbra is biztonságosan, végponttól-végpontig kódolt és a légtérben közvetített üzenetek formájában tudnak kommunikálni a hatóságokkal.

A távközlési vállalat a kísérlethez egy teljesen automatikus folyamatot hozott létre, amely egy három gyűrűből álló repüléstilalmi zónát definiált:

• amikor egy drón belépett a külső gyűrűbe, mind az eszköz működtetője, mind pedig a repüléstilalmi zóna üzemeltetője figyelmeztetést kapott a korlátozott légtérbe való berepülésről.
• Ha a drón tovább repült, és belépett a repüléstilalmi zóna középső gyűrűjébe, arra kényszerítették, hogy egy helyben lebegjen.
• A középső repüléstilalmi zónát kibővítették úgy, hogy az a terület is belekerüljön, amelyben a drón addig lebegett, egy parancs érkezett a mobilhálózaton keresztül, amely azonnali leszállásra kényszerítette a pilóta nélküli repülő eszközt.

A technológia így a jövőben például arra is képes lesz, hogy a rendőrségi drónok biztonságosan tudjanak átkutatni egy adott területet, annak veszélye nélkül, hogy összeütközzenek más drónokkal.

A vállalat ezzel kívánja globálisan is felgyorsítani a drónok biztonságának növelését, valamint a geolokációs innovációt. A drónkísérletek továbbá támogatják az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (European Aviation Safety Agency - EASA) céljait. A szervezet jelenleg a drónok üzemeltetésére vonatkozó új, páneurópai szabályozás kidolgozásán dolgozik.

A repüléstilalmi zónákra vonatkozó szabályozások hatósági bevezetése után az új technológia akár már nyolc hónappal rendelkezésre állhat. Mindez lehetővé teheti majd a SIM kártya-alapú alkalmazást, ami felgyorsítaná a látóhatáron túl repülő drónokra szakosodott szektor megjelenését. Ezzel 2050-re akár évi 15 milliárd euróval járulva hozzá az európai gazdaság teljesítményéhez, és több mint 100 ezer új munkahelyet teremtene.