Már foglalkoztunk azzal, hogy milyen jogi kérdéseket vetnek fel a Dolgok Internete (IoT, Internet of Things) által gyűjtött adatok, érdemes hát azt is megnézni, hogyan működnek a tulajdonjogok az okostechnológiában.

Az emberek hajlamosak azt hinni, hogy saját online adataik kizárólag hozzájuk tartoznak, de például az információk birtoklását a szerződések (a végfelhasználói megállapodásokat is beleértve) határozzák meg. Ennek jó érvnek kellene lennie arra, hogy a felhasználó ne töltögessen le gondolkodás nélkül mindenféle alkalmazást, vagy ne kattintson azonnal az „Elfogadom” gombra.

Mivel az okoseszközök egy jóval nagyobb ökoszisztéma részeként működnek és kommunikálnak is egymás között, így az adatok tulajdonjoga nagyon is lényeges kérdés. Ha tehát egy vállalat viselhető kiegészítőket biztosítana munkavállalói számára, előtte mindenképpen tisztáznia kell az illetékesekkel, hogy miként történik az adatok begyűjtése és megosztása, és erről a felhasználókat (esetünkben az alkalmazottakat) is tájékoztatnia kell, továbbá be kell gyűjtenie tőlük a szükséges hozzájárulásokat.

Ráadásul ma már számos eszköz – példának okáért akár a hűtőszekrény is – gyűjti a felhasználói adatokat, így a tulajdonjogi kérdések egyáltalán nem elhanyagolhatók, és azt is mindenképpen szabályozni kell, hogy ezek hogyan adhatók ki harmadik fél részére. Különösen fontos ez a szenzitív területnek számító egészségügyi információk tekintetében.

A pereskedés sem feltétlenül megoldás

Az Egyesült Államokban már több, a magánélet megsértésére vonatkozó csoportos pert is elutasítottak, mivel a sértettek vagy nem tudták bizonyítani a tényleges kárt (pontosabban a mérhető pénzbeli veszteséget), vagy nem tudtak felmutatni közös, mindenkire jellemző megkárosítást. (Az egyik érintettnek a személyazonosságához kapcsolódó összes adatát ellopták, míg másnak „csupán” a hitelkártya adatait.)

Törvények Internete: hogyan szabályozható az IoT?

Az egységes szabályozás sem elhanyagolható, az Európai Unió is dolgozik az adatvédelmi előírások átalakításán, hogy azok minden tagországra egyöntetűen vonatkozzanak, a kapcsolódó kiszabott bírság pedig maximum az adott vállalat teljes bevételének 4%-a lehet.

Persze a technológiai változások ilyen korai szakaszában még jellemző a bizonytalanság, a megfelelő jogalkotáshoz pedig általában több konkrét esetre van szükség, így a közeljövőben még jó pár vitára lehet számítani. Az átfogó és egységes szabályozás kialakítása pedig várhatóan nem kevés időt és energiát vesz majd igénybe.

Forrás: InformationWeek