Tény, hogy a Dolgok Internete (Internet of Things) egyre jobban behálózza világunkat. Sokak számára ez szinte fel sem tűnik, csak akkor, amikor már személyes életükben maguk is használnak valamilyen okoseszközt. A terjeszkedéssel kapcsolatos jóslatok valóságtartalmáról ugyanakkor megoszlanak a vélemények.

Vannak, akik amellett érvelnek, hogy az IoT a technológiai fejlődésnek ugyanolyan természetesen kialakuló eredménye, mint amilyen az internet volt korábban. Mások viszont egyáltalán nem látják ennyire optimistán a jövőt, és sokkal inkább az olyan veszélyekre hívják fel a figyelmet, mint például a szabályozatlanság és a kiberbiztonsági kockázatok.

Veszélyes az olcsó IoT

A racionális szemlélő számára könnyen belátható, hogy mindkét fél érvei ésszerűek, így az igazság valószínűleg valahol a két végpont között található. A Dolgok Internete megfelelő kiépítés és elővigyázatosság mellett számottevő költségcsökkentést jelenthet, növelheti a közbiztonságot, javíthatja a többi között az energiafelhasználás hatékonyságát is. Megfelelő felügyelet nélkül viszont ártalmas lehet például a magánélet és a személyes adatok védelme szempontjából. Így van ez a biztonsági kamerák esetében is.

A hagyományos biztonsági rendszerekhez képest az IoT-alapú változatok egyik előnye, hogy megfelelő tárolókapacitással rendelkeznek, hiszen általában a helyi tárhely helyett felhőszolgáltatások használatával tudják tárolni a felvételeket. Egy beépített chip segítségével pedig akár házon kívül is bármikor rápillanthat a tulajdonos a kamera képére, hiszen a vezeték nélküli technológiának és a folyamatos kapcsolatnak köszönhetően ugyanúgy lehetőség nyílik a streamelésre, mintha csak egy sorozatról vagy közvetítésről lenne szó. 

Mindez véget vet annak a régi szemléletnek, miszerint a biztonsági rendszer monitorozásához egy hatalmas terem kell tele képernyőkkel és főállású személyzettel, ráadásul az okosmegoldás költséghatékonyabb is. Az intelligens kamerák sok más mellett arra is beprogramozhatóak, hogyha egy adott területen mozgást érzékelnek, vagy valamilyen más kritérium alapján betolakodót vélnek felfedezni a tulajdonos területén, azonnal jelzik azt a riasztórendszeren keresztül, így a felhasználó személyesen is ellenőrizheti a problémát.

A megfigyelőhálózatok azonban számos kockázatot is hordoznak magukban, és könnyen válhatnak gondoskodó őrző-védőkből arctalan Nagy Testvérré. A gyengébb védelmi rendszerű eszközök ugyanis megfelelő programozói tudással gyakorlatilag bárhonnan hozzáférhetővé válnak, ahol csak internet van a világon. Ez a nagy cégek esetében a bizalmas adatok, titkos technológiák kiszivárgásával, ipari kémkedéssel fenyeget, míg a magántulajdonban lévő rendszerek esetében a magánszférát sértheti, hiszen a bűnözők akár arra is használhatják a rendszert, hogy megfigyeljék a lakók szokásait, és azt, hogy mikor nem tartózkodnak otthon.

Ahhoz, hogy az IoT-megoldások biztonságosak legyenek, egyszerre szükségesek olyan termékek, amelyek már önmagukban is tartalmazzák a megfelelően beépített védelmi funkciókat, illetve ezzel párhuzamosan egyre fontosabbá válik a felhasználók edukálása is.

Forrás: LinkedIn Pulse