A tanulmányt a The Sharing Economy (A közösségi gazdaság) című könyv szerzője, a NYU Stern Üzleti Egyetemen oktató Arun Sundararajan, valamint a BlaBlaCar telekocsi-szolgáltatás alapítója, Frédéric Mazzella készítette. A felmérés 18 289 telekocsis által 11 országból összegyűjtött adatok elemzésével vizsgálja, hogy mielőtt még a személyes találkozó megtörténne, az emberekben miként alakul ki bizalom a másik irányába.

Az elemzés arra a meglepő megállapításra jutott, hogy a válaszadók inkább megbíznak a hiánytalanul kitöltött adatlappal rendelkező online társaikban (88%), mint a munkatársaikban (58%) és a szomszédjaikban (42%), és ez a bizalmi szint megközelíti a barátok (92%) és a család (94%) irányába tanúsítottat.

A válaszadók bizalmi szintje a különböző szereplők irányába:  

• 94% – családtagok  
• 92% – barátok  
• 88% – a hiánytalanul kitöltött adatlapú BlaBlaCar-felhasználók  
• 58% – munkatársak  
• 42% – szomszédok  
• 16% – közösségi média kapcsolatok    

Az online platformok soha korábban nem látott mértékű bizalmat keltenek a felhasználók körében. A kapcsolódási háló és a digitális bizalmi eszközök bizalmi tőkét biztosítanak az egyén számára, ami egyfelől a személyazonossági és az adatlapokon feltüntetett információknak, valamint a különböző interakciókból származó értékeléseknek köszönhető. 

Ennek eredményeképpen az online profil alapján a tanulmány szerint azonnal fel tudjuk mérni egy adott személy megbízhatóságát, még akkor is, ha nem találkoztunk vele korábban. Ez tulajdonképpen a személyek közötti bizalomnak a mérése, és az egyenrangú felek közötti együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázása az online értékesítésen túlmutatóan a nagy kockázattal járó interakciók területére is – legyen szó teleautókról vagy rövid távra szóló szálláshely biztosításáról.

A jelentés hat létfontosságú elemet hangsúlyoz, amelyeket a különböző platformok arra tudnak felhasználni, hogy a közösségen belül erősítsék a bizalmat.

• bejelentett adatlap információk,
• értékelések,
• kötelező erejű pénzügyi kötelezettség,
• a felhasználó tevékenységi szintjének nyilvánossá tétele,
• moderálás,
• valamint a közösségi média profilokkal való integráció.  

Sundararajan professzor a következőket állítja: „a digitális bizalom végre odáig jutott, hogy nagy kockázatú interakciókat tesz lehetővé a valós életben. A digitális és a fizikai világ összeolvasztása ebben a feltörekvő, következő generációs bizalmi infrastruktúrában gyökerezik, amely az egyéneket döntési erővel ruházza fel, és az elkövetkező évtizedekre átalakítja az egymáshoz való viszonyulásunkat a világban zajló gazdasági tevékenységek területén is”.

Frédéric Mazzella szerint a digitális bizalom és az emberek közötti bizalom kapcsolata leírható azzal, amit a telefon jelentett az emberi kommunikáció számára. A telefonnak köszönhetően bárkivel és azonnal kapcsolatba lehetett kerülni. Hasonlóképpen, a digitális bizalmi hálózat lehetővé teszi az egyének számára, hogy azonnali hatással bárki bizalmi tőkéjét megszerezhessék.

A szerzők előrejelzése szerint ahogyan az egyéneknek az egymásba vetett bizalma megerősödik az online társakkal lefolytatott sikeres gazdasági és közösségi interakciókon keresztül, ezzel egyidőben a társadalomban a bizalom szintje is növekedésnek indul, amely megalapozhatja „egy új, bizalmi kor” beköszöntét.