A Világgazdasági Fórum (WEF: World Economic Forum) 2001 óta tesz közzé minden évben egy tanulmányt arról, hogy a világ országaiban hogyan használják a fejlődő információs és kommunikációs technológiákat arra, hogy a növekedést és a lakosság jólétét előmozdítsák. A minden részletre kiterjedő riport – melynek az idei kiadása 381 oldalas volt - tartalmaz egy olyan indexet, amelyik azt jelzi, hogy mennyire fejlettek a hálózati infrastruktúrák globálisan. Az úgynevezett „Networked Readiness Index” mutatószám 53 egyedi tényező alapján vizsgálja a korszerű megoldások alkalmazását, a környezet, a felkészültség, a használat és a hatások tükrében.

A szervezet a tanulmány elkészítéséhez nyilvánosan hozzáférhető adatforrásokat használt fel, a megállapításait pedig világszerte 13 ezer cégvezető megkérdezése alapján vonta le. A Világgazdasági Fórum összesítése szerint jelenleg Szingapúr vezeti a globális rangsort a hálózati infrastruktúra fejlettségét és felkészültségét, továbbá az ehhez kapcsolódó intézményrendszert és szaktudást illetően. A WEF riportja alapján tehát az ázsiai törpeállam aknázza ki a legteljesebb mértékben az ICT-ben (information and communications technology) rejlő potenciált.

A lista első 10 helyezettje közé ezen kívül az Egyesült Államok, valamint Japán került be nem európai országként. A tanulmány ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy világszerte növekszik a digitális megosztottság, mert a világháló gazdasági és társadalmi előnyei csak a lakosság kisebb része számára elérhetőek.

Az egészség fontossága

Az elektronikus egészségügy például az egyik olyan terület, ahol ez a digitális megosztottság különösen hangsúlyosan jelentkezik. Ezzel egyidejűleg viszont ez az a szektor, ahol a korszerű technológiák alkalmazása széleskörű társadalmi és gazdasági előnyökkel járna.

Idén újabb csúcsokra tör a digitális egészségügy >>„Ha a lakosság jó egészségi állapotnak örvend, akkor javul a termelékenység és az emberek tanulási kedve, amelynek révén új ismereteket sajátíthatnak el - áll a Világgazdasági Fórum riportjában. „Ideális esetben tehát mindenkinek a lehető legjobb egészségügyi ellátáshoz kellene hozzájutnia” – írja a tanulmány.

Mindemellett viszont – ahogy a szerzők megjegyezték – egyre nehezebbé válik az, hogy ez az optimista vízió megvalósuljon. Az egészségügyi rendszerek és az ellátás színvonala világszerte hatalmas nyomásnak van kitéve, hiszen a kereslet és a költségek folyamatosan növekednek. Egyetlen gazdaság – legyen szó fejlett vagy fejlődőben lévő országról – sem menekülhet meg attól, hogy megpróbálja összeegyeztetni a társadalmi igényeket a gazdasági és pénzügyi realitásokkal.

A Világgazdasági Fórum összesítése alapján az Egyesült Államok tavaly például több mint 3 billió dollárt költött az egészségügyi ellátásra – ami megegyezik Németország teljes bruttó hazai össztermékével. Mindeközben a legújabb előrejelzések szerint a fejlődő országokban a diabéteszben szenvedő betegek száma az 1995-ben regisztrált 84 millió főről 228 millióra emelkedik 2025-re. Az olyan növekedésben lévő országokban, mint például India vagy Kína, a szív-és érrendszeri megbetegedések aránya pedig már most magasabb, mint az összes fejlett gazdaságban együttesen.

A telemedicina is mentőövet dobhat az egészségügynek >>Az egyre súlyosabb helyzet és az egészségügyi ellátással kapcsolatos problémák orvoslásában a Világgazdasági Fórum meglátása szerint komoly segítséget jelent a korszerű információs és kommunikációs technológiák alkalmazása. Ezeknek köszönhetően ugyanis egyrészt csökkennek a költségek, másrészt enyhíteni lehet a krónikus betegséggel küszködők szenvedéseit. A távgyógyászati megoldások azt is lehetővé teszik, hogy az orvosok távolról is nyomon kövessék a pácienseik állapotát és szükség esetén módosítsák a terápiát, ami komoly időmegtakarítást jelent mind a betegek, mind az egészségügyi szakemberek számára.

Ha kíváncsi a Világgazdasági Fórum tanulmányának további részleteire, akkor olvassa el cikkünk második részét is! >>

Forrás: Nuviun