A hétmillliót is meghaladó szám azokat az mHealth-projektekben résztvevő pácienseket foglalja magába, akik csatlakoztatott orvosi eszközöket használnak az otthoni gondozás részeként. Nem tartoznak ide azonban a különböző viselhető aktivitásmérők adatai, mint például a fitneszeszköznek minősülő okoskarpántok. A Berg Insight becslése szerint a távolról megfigyelt páciensek száma az összetett éves növekedési ütem (CAGR) alapján 47,9 százalékkal, 50,2 millióra is növekedhet 2021-re.

A technológia két fő alkalmazási területe a betegek alvásterápiás eszközökkel való megfigyelése, valamint a beültethető szívritmus-irányító eszközök (CRM) használata. Ezek tették ki az összes otthoni csatlakoztatott egészségellenőrző rendszerek 80 százalékát.

Anders Frick vezető elemző elmondta, hogy „2016-ban a távolról megfigyelt alvásterápiás betegek száma 70 százalékkal nőtt, főként a Resmed fejlesztéseinek köszönhetően. A vállalat ugyanis előtérbe helyezte stratégiájában az okoskészülékek gyártását”.

A Philips Respironics és a SRETT a szegmens két másik vezető gyártója. A CRM piacot pedig a Medtronic, a Boston Scientific és a St. Jude Medical (most már Abbott) irányítják, amelyek már több mint egy évtizede jelen vannak a szegmensben. 

A harmadik legnagyobb terület a távegészségügy, a maga félmilliós csatlakoztatott készülékszámával. A szektor kiemelkedő gyártói közé tartozik a Tunstall Healthcare, a Honeywell, a CardioCom, a Philips és a Qualcomm Life. Minden más eszközkategória – beleértve az EKG-t, a vércukorszint-mérést, a gyógyszeres és más kezeléseket – összesen kevesebb mint egymillió eszközt tettek ki.

A legtöbb helyen elérhető mobilhálózatok felváltották a korábban elterjedt PSTN és LAN szabványokat, így ez lett az alapvető kommunikációs technológia a csatlakoztatott egészségügyi eszközök számára. Azon készülékek száma, melyek képesek a telefonok által is használt hálózatra csatlakozni, a 2015-ös 3 millióról 4,9-re növekedett a tavalyi évben. 

Az előrejelzések szerint a BYOD-kapcsolatok terén várható majd a legnagyobb növekedés a következő öt évben. A Bring Your Own Device jelen esetben azokra az esetekre utal, amikor nem a kórház biztosítja a távfelügyeletet lehetővé eszközt, hanem az a felhasználó sajátja. 

A BYOD a szolgáltatók számára alacsonyabb költséggel jár, ám ehhez sokat feláldoz megbízhatóságából. A felmérést készítő szakértők szerint az asztma vagy a cukorbetegség esetén lehet majd legjobban ezt a megoldást használni, hiszen ezen betegségnél a páciensek átlagéletkora jelentősen alacsonyabb, így valószínűleg szívesebben használnák saját okostelefonjukat távfelügyeleti célokra, mint hogy egy külön kütyüt kelljen magukkal hordozniuk.

Forrás: IoT Business News