A 35 évesnél idősebbek talán emlékeznek arra, amikor először pillantottak meg számítógépet a rendelőben. Ma már a gép alaptartozék, így nem hogy nem szokatlan, hanem teljesen természetes, hogy a rajta található információk segítenek a probléma feltárásában és a receptek kiadásában.

Tünethálózat

Az – egyébként változóan megbízható – elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek célja, hogy a páciens adatai könnyebben hozzáférhetők és átvihetők legyenek az egyes szakorvosok és intézmények között.

Biztonsági kérdések az egészségügyben

Az új módszerek viszont egyre kifinomultabbak, akár több száz kórlap is gazdát cserélhet a különféle egészségügyi források között, így az orvosok a legrelevánsabb és legnaprakészebb információkat kaphatják meg valós időben, a páciensekkel történő konzultáció folyamán.

Az Apixio, az Allscripts és a hozzájuk hasonló rendszerekkel nemcsak a beteg kórtörténete tekinthető át teljes körűen, hanem olyan adatok is rendelkezésre állnak, melyeket több mindenre is fel lehet használni: észre lehet venni betegségek közötti összefüggéseket, melyeket korábban nem azonosítottak, és azt is, hogy a megelőző kezelések mennyiben befolyásolták ezeket.

Sokféle lehetőség

Az így nyert információkat később is felhasználhatják, például a világméretű egészségügyi felmérések során, a lakosságra vonatkozó információknál és a legfrissebb orvosi publikációk, folyóiratok esetén.

Idővel a megelőzésben is nagy hasznát lehet venni mindennek. Az egészségügy képes lehet arra, hogy pontosabban előrejelezze, melyek azok a krónikus (és csak költségesen kezelhető) betegségek, melyek nagy valószínűséggel kialakulhatnak egy-egy páciensnél, mint például a cukor- és a szívbetegség.

A gyógyszeripar is profitálhat mindebből, hiszen a hatalmas mennyiségű adatnak köszönhetően hatásosabb gyógyszerek fejleszthetők ki.

Hibalehetőségek

Nem várt meglepetések természetesen ebben az esetben is adódhatnak, hiszen a gépek is tévedhetnek, illetve a betegek sem mindig tartják be az orvosi utasításokat (például nem táplálkoznak egészségesebben, és nem mozognak többet, hogy csökkentség a szívbetegségek kialakulásának kockázatát). Nem biztos az sem, hogy mindenki hajlandó lesz viselni a különféle aktivitásmérő kiegészítőket, melyek közvetlenül a kezelőorvosnak (vagy a biztosítónak) küldik el a rögzített méréseket.

Mindez egyelőre még a jövő zenéje, de az egészségügyi szektor ilyen irányú nyitottsága bizakodásra adhat okot, az adatvezérelt gyógyászat pedig alacsonyabb költségekkel járó, hatékonyabb kezelési folyamatot eredményezhet.