Az egészségügy területén az utóbbi években technológiai robbanás következett be. Míg a szektor más iparágakkal összehasonlítva hosszú ideig sereghajtónak számított az új digitális megoldások átvétele terén – amelyek egyaránt javítják a termelékenységet és a szolgáltatások minőségét – mostanra már az egészségügy is sikerrel alkalmazza (vagy alkalmazhatja) a legújabb infokommunikációs technológiákat. Habár a digitális egészségügy előnyei egyre nyilvánvalóbbak a hagyományos, analóg megoldásokkal szemben, az átállást még mindig számos tényező gátolja.   

Itt a digitális kulcs a jövő egészégügyéhez >>A szakértők most arra számítanak, hogy az egészségügy a következő öt év során felzárkózik a 21. századi digitális trendekhez, ami még így is jelentős lemaradást jelent a többi iparághoz viszonyítva, de a technológiai szakadék szűkül.

A dolog ironikus oldala viszont, hogy az átállás sokkal egyszerűbb a betegek, illetve az új megoldások felhasználói, mint az orvosok számára. Ennek egyszerű oka van; a fogyasztók ugyanazokat a technológiákat kezdték el alkalmazni, amelyekhez az utóbbi évtized során más iparágakban már hozzászoktak, tehát számukra a tanulási folyamat nem igényel akkora elmélyülést.   

A páciensek digitális egészségügyet illető elvárásai teljesen világosak, miközben az orvosok szempontjából már másképp fest a helyzet. Egy nemrégiben végzett kutatás például lesújtó eredménnyel zárult. A szakemberek elenyésző hányada van tisztában azzal, hogy az M2M-technológiával felszerelt viselhető eszközök milyen előnyöket jelenthetnek számukra. Sőt, a legtöbb orvos még egy részletes magyarázatot követően is borzalmas ötletnek minősítette a hordható készülékek alkalmazását. A szakemberek szerint a páciensek ezek hatására azt gondolhatják majd, hogy többet tudnak egészségükről, mint az orvosaik, ráadásul a létrejövő hatalmas mennyiségű haszontalan adat miatt hipochonderekké válhatnak.  

Nem csak pénzkérdés: hová tart az egészségügy? >>Az igazság az, hogy a klinikusok nem technikai szakemberek – ők a tudomány doktorai. Ebből a szempontból nézve úgymond nem érdekeltek abban, hogy a digitális technológiák alkalmazásának új útjait és lehetőségeit kutassák.

A digitális egészségügyben napról napra záporoznak a legújabb megoldások az orvosokra és folyton apró, de sikeres próbakísérletekre hívják fel a figyelmüket, arra bátorítva őket, hogy ők is igyekezzenek kiötleni, hogy lehet a technológiát a páciensek problémáinak megoldására használni. Aztán persze sokan meg vannak lepődve, mennyire kevéssé hajlandóak a szakemberek részt venni ebben a folyamatban.  

Ahhoz tehát, hogy a digitális egészségügyi technológiát széleskörűen elfogadják és alkalmazzák, a gyógyszeriparhoz hasonló üzleti modellnek kell létrejönnie – véli az M2M Now szakértője. Szerinte ennek lényege az, hogy az orvosnak elegendő ismernie a szükséges gyógyszer nevét és adagolását, majd ráírni azt egy receptre és az egészet elektronikus úton elküldeni, hogy mások gondoskodjanak a végrehajtásáról, az oktatásról és az alkalmazott készítmény menedzsmentjéről.

A klinikusoknak tehát pusztán arra van szükségük, hogy a digitális egészségügyi megoldásokat is hasonló módon írhassák fel a betegeik számára, a működtetés és a végrehajtás terhe viszont már ne az ő vállukat nyomja. Ennek ma már számos példáját látjuk: érdemes csak a Merck Serono növekedési hormonterápiájára, illetve a Sanofi által a diabétesz kezelése terén elért eredményeire gondolni, de hasonlóan működik a Medtronic szívritmus-ellenőrző rendszere is.  

Forrás: M2M Now – Christopher Wasden, a Sorenson Kutatási és Innovációs Központ ügyvezető igazgatója