A mesterséges intelligencia (AI) egy egyszerű, nem-invazív, szóbeli, kognitív teszt segítségével vizsgálja a veszélyeztetett embereket, akiknek egy rajzon látottakat kell röviden összefoglalniuk. Az eseménydús képen gyermekek csennek el süteményt, az édesanyjuk pedig háttal állva egy tányért törölget a konyhában. A hangminták nyelvi elemzése révén a modell mintegy 71 százalékos pontossággal jósolja meg az Alzheimer megjelenését.

Összehasonlításul: a jelenleg használt sztenderd klinikai tesztek pontossága 59 százalék, ráadásul lényegesen hosszabb időt vesznek igénybe. Ezek azt vizsgálják, hogy az öregedés során hogyan változik az egyes emberek leíró képessége, és ennek alapján keresik a figyelmeztető jeleket.

Az IBM kutatásáról a The Lancet című tudományos szaklap EClinicalMedicine portálja számolt be. A közleményben az informatikai vállalat arról számolt be, hogy a felhasznált adatok a Framingham Heart Study-ból származtak. Az 1948-ban indult klinikai vizsgálat sok évtizeden, generációkon át gyűjtött adatai adták az alapot a mesterséges intelligenciának, hogy képessé váljon előre jelezni az Alzheimert az egyéb rizikófaktor nélküli, egészséges egyénekben.

Hetven százalékos hatékonyság

A tanulmányban Massachusetts környékéről 5000 fő adatait és hangmintáit vizsgálták. Mivel a követéses kutatás évtizedeket ölel fel, az AI olyan hangmintákat is elemezhetett, amelyek még az alany egészséges időszakából származtak. Az is érdekessége a kutatásnak, hogyha a beszédminta alapján megjósolta egy 65 éves emberről, hogy Alzheimer-kór alakul ki nála 85 éves korában, a későbbi adatokból kiderült, hogy igaza volt-e – írt a Qubit.

A gépi intelligenciát ezeken az adatokon tanítva, a program tízből hét esetben képessé vált olyan jellemző tünetek felismerésére, mint a szóismétlések vagy a hibás nyelvi struktúrájú rövid mondatok használata. A cég azt tervezi, hogy a modell további tanításával képessé teszi azt a társadalom jobb leképezésére a többi között szociookönómiai és földrajzi szempontokból is.

A kutatás része az IBM szélesebb körű fejlesztéseinek, mellyel különböző biomarkerek, illetve a nyelv és a beszéd jellemzői alapján igyekszik jobban megérteni a neurológiai eltéreseket.

Becslések szerint csak az Egyesült Államokban 5,5 millió, de Magyarországon is több százezer Alzheimer-beteg lehet, és egyes tanulmányok szerint a kór a vezető halálokok között, a kardiológiai megbetegedések és a rák után, a harmadik helyet foglalja el.

Bár az állapot jelenleg nem megelőzhető és nem gyógyítható, a minél korábbi diagnózis segítheti az érintetteket és családjukat abban, hogy a lehető legjobban felkészülhessenek. Ha pedig elérhető válik a terápia, a korai diagnózis nagy valószínűséggel növeli majd a sikeres kezelés esélyét.