A csatlakoztatott berendezések elleni támadásoknak alapvetően két fő következménye van: a botnetek megjelenése (amikor a hálózatra kapcsolt gépek tömegei felett veszik át az irányítást), illetve az is, hogy mélyebbre lehet hatolni bármilyen infrastruktúrában, amelyhez az az adott okoseszköz kapcsolódik.

Világszerte terjed az internetre kapcsolt egészségügy

Az orvostechnikai készülékek esetén további biztonsági kockázatok is jelentkeznek, hiszen az ezek ellen intézett támadások révén kiemelten sok érzékeny adat lopható el. A gyógyászat különösen vonzó célpont lehet a kiberbűnözők számára, hiszen ezen keresztül gyakorlatilag minden olyan információhoz hozzáférhetnek, amelyet a társadalombiztosítás miatt nyilván kell tartani.

Bizonyos esetekben pedig a hacker át is veheti az irányítást az adott eszköz fölött, ez pedig akár halálos következményekkel is járhat – elég például a távolról is vezérelhető inzulinpumpákra gondolni.

Xu Zou, az IoT-biztonsággal foglalkozó ZingBox vezérigazgatója, társalapítója úgy véli, hogy a hagyományos védelem és a Dolgok Internetének védelme közötti legfontosabb különbség a láthatóságban rejlik. Mivel az intelligens eszközök egy meghatározott célra készülnek, nincsenek szabványosítva és gyártótól függően nagyon sokféle szoftver futhat rajtuk, így központilag sokkal nehezebben kezelhetők. A saját technológiai eszközök használatának (BYOD = Bring Your Own Device) elterjedésével pedig egyre inkább nő a különféle végponttípusok száma, ezek kezelése pedig komoly fejtörést okoz a cégek informatikai szakembereinek.

Hagyományos végpontok esetén ugyanis a felhasználók vagy a rendszergazdák ugyanahhoz a számítógépes hálózati eszközhöz csatlakoznak, így az esetlegesen fellépő hibák azonnal javíthatók, az érintettek pedig időben értesíthetők, az orvostechnikai eszközöknél mindez azonban korántsem mondható el – jegyezte meg John Yun, a ZingBox marketingvezetője.

A cikket hamarosan folytatjuk.

Forrás: Network World