Az Európai Unió az Európai Zöld Megállapodás égisze alatt céljául tűzte ki, hogy 2050-ig karbonsemlegessé tegye a kontinenst, 2030-ig pedig az 1990-es referenciaszinthez képest 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását. A digitalizáció eddig is kulcsszerepet játszott ezekben a törekvésekben, a koronavírus-járvány pedig megmutatta, hogy a későbbiekben még a mostaninál is fontosabbá fog válni.

A McKinsey Net-Zero Europe című, Ericsson által támogatott friss kutatása szerint 2030-ra a célként megfogalmazott éves 1400 millió tonna szén-dioxid-ekvivalens (Mt CO2e) kibocsátáscsökkentés 40%-a közvetlenül a kommunikációs hálózatok és hálózatokra való kapcsolódás elérhetőségétől fog függeni.

Az 5G a klímacélok eléréséhez is nagyban hozzájárulhat

Ha a négy legnagyobb kibocsátású szektor – az energetika, a közlekedés, a gyártás és az építőipar – magáévá tenné az 5G által nyújtott megoldásokat, akkor a korábbiakon túl még évi 55-170 Mt CO2e kibocsátást spórolhatnának meg. Ez annyit jelent, mint ha az Európai Unióban közlekedő minden hét autóból egyet levennénk az utakról.

A legnagyobb kibocsátáscsökkenés az energiaszektorban lenne elérhető (akár 75 Mt CO2e). Például az 5G-s környezeti szenzorok széles körű felhasználásával olyan rendszereket lehet kiépíteni, amelyek valós időben szabályozzák az épületek energiafogyasztását a pazarlás csökkentése érdekében. De a megtermelt megújuló energia elosztását is hatékonyabbá lehetne tenni az elektromos hálózatból az 5G-n érkező adatok segítségével.

Az energetika mellett a hálózatfejlesztés számos területen játszhat főszerepet a gyárak digitalizációjától a flexibilis munkavégzésen át a közösségi közlekedésig. A tanulmány szerint 2030-ra az 5G-re is építő digitalizációs megoldások révén – közvetlenül vagy közvetve – a 2017-es teljes uniós kibocsátás 20 százalékának megfelelő, azaz 720 millió tonna CO2 szennyezéscsökkenést lehetne elérni.

Kivédhető az átállás miatti környezetterhelés

Fontos kérdés, hogy az újgenerációs hálózat használata által megnövekvő adatforgalom és a kiszolgáló infrastruktúra mekkora és milyen plusz környezeti terheket generál. Amennyiben az 5G-s megoldásokat ugyanolyan módon használnánk, mint a 3G és 4G hálózatokat, akkor az energiafogyasztás drasztikus növekedése következne be. Egyes szolgáltatók akár kétszeres növekedéssel is számíthatnának.

 Az 5G azonban – ha megfelelő körültekintéssel alkalmazzák – az energiafogyasztás jelentős csökkentését is lehetővé teszi. Az Ericsson által kidolgozott holisztikus megközelítés négy alapelve iránytűként szolgálhat arra, hogy az 5G-t miként lehetséges környezetbarát módon működtetni:

1. A hálózat hardveres modernizációja;
2. Energiatakarékos szoftverekre való átállás;
3. Az 5G hálózatok precíz kiépítése;
4. A mesterséges intelligencia adta előnyök kihasználása az infrastruktúra működtetésében.

Ezen alapelvek a figyelembevétele a környezettudatosságon felül más előnyökkel is szolgálhat a szolgáltatók számára, például csökkenthetik a költségeket, és a növekvő hálózati forgalom hatékonyabb kezelését is segítheti.

Dél-Korea jó példa lehet

A hálózatok kiépítettsége azonban nagy különbségeket mutat térségenként. Az Ericsson egyik idei mobilitási jelentése szerint 2020 végére a világ lakosságának 15 százaléka rendelkezett 5G lefedettséggel, ez az előrejelzések szerint 2027-re 75 százalékra is nőhet.

Az ötödik generációs lefedettség nemcsak a dekarbonizációt segítheti, hanem a GDP-t is. Ez látszik Dél-Korea példájából is, ahol a lakosság már több mint 90 százaléka jelenleg is rendelkezik ilyen típusú lefedettséggel. Előrejelzések szerint 2025-re az 5G legalább 30,3 milliárd amerikai dollárral fog hozzájárulni a távol-keleti ország gazdaságához.