Az óriási adattömeg elemzésével és hasznosításával a vállalatok hatékonyabb működést érhetnek el, és ügyfeleik egyedi igényeire szabhatják szolgáltatásaikat. Arról azonban hajlamosak vagyunk megfeledkezni, hogy ehhez komoly háttérinfrastruktúrára van szükség. A keletkező adatokat ugyanis folyamatosan tárolni és feldolgozni kell, ami az adatközpontok feladata.

A növekvő információhalmaz egyre nagyobb teljesítményt kíván a szerverparkoktól, ahol ezáltal a növekvő számú berendezések több hőt termelnek, így professzionális hűtést igényelnek.

Az IDC prognózisa szerint a tavalyi 33 zettabájtról 2025-re 175 zettabájtra nő majd a világszerte előállított adatok mennyisége. Egy zettabájt egytrillió gigabájtnak, vagyis 1021 bájtnak felel meg, és pár éven belül ennek csaknem kétszázszorosát fogjuk elérni, a növekvő tendencia pedig folytatódik. A tetemes adattömeget tárolni kell, nem beszélve az elemzéséről, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyakorlatban alkalmazható információkat nyerjünk ki.

Le kell hűteni a kedélyeket

Az adatközpontokra jelentős feladat hárul ebben, amelyeknek így egyre nagyobb számítási kapacitást kell garantálniuk. A nap 24 órájában működő informatikai berendezések – főként a szerverek – viszont sok hőt termelnek viszonylag kis területen, az általuk felhasznált energia jelentős része ugyanis hővé alakulva a levegőbe kerül.

Egy kisméretű központban lévő eszközök annyi hőt állítanak elő, ami a legkeményebb tél idején is elég lenne egy teljes ház felfűtésére. A fizikai infrastruktúra és az adatok védelme érdekében ezért a megfelelő hőmérséklet biztosítása és szinten tartása kritikus fontosságú, ami hűtéssel biztosítható.

A nem megfelelő vagy hibás hűtés miatt megemelkedő hőmérséklet csökkenti a szerverek élettartamát, valamint azonnali vagy akár később jelentkező és leállással járó meghibásodásokat okozhat. A zavartalan működés érdekében figyelemmel kell kísérni, és folyamatosan 18-27 Celsius fok közötti tartományban kell tartani a hőmérsékletet. Az egyre növekvő teljesítménnyel és több esetben közel maximális helykihasználással működő adatközpontokat ez sokszor kihívások elé állítja.

Alapvetően kétféle szerverhűtési rendszer létezik, léghűtéses és vízhűtéses. A léghűtésnél a kívánt hőmérsékletet a levegő keringtetésével tartják fenn. A vízhűtés esetében merítéses hűtést vagy vízhűtéses rack-szekrényeket alkalmaznak, amelyeknél a hűtófolyadék a forró komponenseken áthaladva tartja szinten a hőmérsékletet.

Kisebb szerverparkokban is jól jöhet

Az adatközpontok manapság jellemző modernizálása és működésük hatékonyabbá tétele olyan hűtési megoldást tesz szükségessé, amely kisebb helyen nyújt nagyobb hűtési kapacitást, és rugalmasan igazodik az aktuális terheléshez.

A Schneider Electric erre az igényre reagálva fejlesztette ki EcoStruxur Ready hűtési portfóliója új tagját: a 30 kW-os InRow DX terméket. A 300 milliméter széles rack formátumban elérhető hűtési megoldás ideális lehet a felújított adatközpontokban vagy bárhol, ahol szűkös hely áll rendelkezésére az IT-infrastruktúra számára.

Kompakt és energiahatékony kialakításnak köszönhetően a fejlesztés ki tudja szolgálni az újgenerációs kis- és középméretű adatközpontok igényeit, illetve hálózatperemi és nagyvállalati környezetekben is sokoldalúan használható.