Az osztrigák nemcsak az aktuális vízszennyezettség kimutatására alkalmazhatók. Az előre behatárolt területen egy különleges természeti platformot hoztak létre, amely a vízben található fitoplanktonszámot, a víz hőmérsékletét és a sótartalmat is pontosan kimutatja. Ezzel a módszerrel a puhatestűek reakciója alapján a szennyezettség és más kockázatok még a veszély bekövetkezte előtt kimutathatók.

Hogyan működik az M2M?

A kagylótenyésztők apró lyukakat fúrnak a héjakon keresztül az állatok testébe, majd ráhelyezik őket egy szenzorokkal ellátott lapkára, amelyek a szívritmusokat regisztrálva jeleznek a külső adatközpontnak. A szívverésekből mindenféle környezeti változásra lehet következtetni úgy, hogy a kagylók közben ugyanúgy élhetnek, mint a „felszerelés nélküli” társaik.

Tehenek Internete: M2M az állattenyésztésben

Tasmania déli területén, a fővárostól északkeletre, egy másik M2M-megoldás is segíti a borászok munkáját, amely a szőlő legnagyobb ellenségei közül kettő, a fagy és a fertőzések ellen is véd. A megnövekedett kereslet miatt Matthew Pooley, egy helyi termelő, a fagyokra alkalmasabb területen folytatta a termelést. Ebben jelentős kockázat is rejlik, hiszen a kiváló termés lehetősége mellett akár hatalmas károk is sújthatják az ültetvényeket.

A szenzorok érzékelik a hideget, a számítógépes rendszer pedig automatikusan képes aktiválni a veszélyes, fagyos időjárás elleni védelmet, amely biztosítja a talajvíz megfelelő hőmérsékletét. Ezek mellett a Machine-to Machine (gépek közötti kommunikációra képes) érzékelők mérik a szélsebességet, esőmennyiséget, a talaj tápértékét, hőmérsékletet és relatív páratartamot is.

„Folyamatosan egyre szárazabb körülmények között termelünk, a minőségi bortermelés megtartásához egyre fontosabbá vált a csapadékszint pontos mérése. Ma már teljesen más megoldásokat is alkalmazni kell, mint mondjuk, 15 éve” – mondta a borász.

Forrás: BBC