Amikor az IBM vezető fejlesztője tíz évvel ezelőtt elkezdte okossá tenni saját házát, aligha gondolta volna, hogy később igazi mozgalmat indít el lakóhelyén, az angliai Wight-szigeten. Andy Stanford-Clark 2004-ben döntötte el, hogy az egész otthonát érzékelőkkel szereli fel, hogy pontos képet kapjon háztartásának áramfogyasztásáról. Bár a fejlesztés hosszú éveket vett igénybe, a végeredmény önmagáért beszél; a kutató most már távolról is képes irányítani a lakásában található berendezéseket, ráadásul pontos adatokat kap a háztartási eszközeinek az energiafelhasználásáról. A fejlesztő egy külön Twitter profilt is létrehozott, amely automatikusan megjeleníti a szenzorok által rögzített információkat.

Okos energiafogyasztás - Az M2M segít a briteknek >>Andy Stanford-Clark hangsúlyozta, hogy az érzékelők beszerelésével jelentősen csökkenteni tudta áramszámláját, és a háztartási eszközök meghibásodását is ki tudta szúrni időben. Ennek egyik kitűnő példája volt, amikor a hűtője elromlott és hirtelen a szokásosnál jóval több áramot kezdett el fogyasztani. A szenzorok, illetve a gépek közötti kommunikáció segítségével a programozó rögtön észlelte a problémát, és még azelőtt kihívta a szerelőt, hogy a rezsiköltségek az egekbe szöktek volna. 2012-re végül sikerült elérni, hogy Andy háza körülbelül húsz különböző adatcsatornán keresztül közvetít információkat, ezek többsége hat másodpercenként frissül.

Stanford-Clarknak azonban korántsem volt könnyű dolga, mikor belevágta a fejszéjét a fejlesztésekbe. 2004-ben ugyanis a technológia még korántsem volt olyan kifinomult, mint napjainkban, vagyis a kutatónak saját magának kellett összeszerelni az érzékelőket és készülékeket, illetve megírni a rendszer alapjául szolgáló szoftverprogramot. Manapság azonban már számtalan olyan eszköz létezik, amely jelentősen megkönnyítheti a fejlesztéseket, arról nem is beszélve, hogy a tíz évvel ezelőttinél lényegesen alacsonyabb áron.

Saját háztartásának felokosításával a programozó hatékonyan tudta csökkenteni áramfogyasztását, illetve azonnal észlelte készülékeinek meghibásodását. Ez a fogyasztók számára lehetővé teszi a kiadások csökkentését, emellett a hatóságok átfogó környezetvédelmi célkitűzéseinek elérését is szolgálja. Nem utolsósorban a háztartások energiafelhasználásának valós idejű nyomon követésével például a közműszolgáltatók is az eddiginél jóval pontosabban állíthatják ki a számlákat. Amikor Stanford-Clark néhány évvel ezelőtt befejezte a szenzorok beszerelését, a környék lakói – a példáján felbuzdulva – hasonló fejlesztést vettek tervbe.

Intelligens otthon - kényelem felsőfokon >>A Wight-szigeten található Chale községben például napkollektorokat és több hőszivattyút, illetve egyéb környezetbarát technológiát telepítettek a házakba. Az egyetlen probléma az volt, hogy a faluban semmilyen módon nem tudták azt rögzíteni, hogy az új megoldások mekkora hasznot is hajtanak, hogy mennyivel sikerült csökkenteni az energiafogyasztást, illetve a költségeket. Stanford-Clark úgy döntött, hogy végez egy kis „jótékonysági” munkát, az IBM jóváhagyásával saját maga tervezett egy külön monitoring programot. A fejlesztő az intelligens rendszert két társával együtt összesen 40 háztartásban szerelte be. A fogyasztók az adatokat egy internetes portálon követhették, az energiafelhasználási trendet grafikonok szemléltették. Volt olyan háztulajdonos, aki arról számolt be, hogy a fejlesztés hatására évi csaknem 70 ezer forintot tudott lefaragni az áramszámlán.

A Chale-program résztvevői között volt David Green is, aki jelenleg a szigeten beindított „Ecoisland” elnevezésű projekt irányítója. A fő célkitűzésük, hogy a 150 ezer fős lakosságú szigeten minél több háztartást szerelhessenek fel a gépek közötti kommunikációra épülő M2M-megoldásokkal (machine-to-machine). Az újító szellemű programvezetők szeretnék elérni, hogy a technológiai hullám más brit közösségekbe is eljusson, hozzájárulva a helyi áramfogyasztás optimálissá tételéhez, illetve a környezetszennyezés visszaszorításához.

A sziget már csupán kis alapterülete miatt is ideális helyszín a fejlesztésekhez, hiszen egyetlen fogyasztó sem lehet 39 kilométernél távolabb az otthonától. Az Ecoisland projekt irányítói most arra számítanak, hogy Stanford-Clark eredeti programjának apró finomítását követően első körben 10 ezer lakásban fogják felszerelni a monitoring rendszert és az érzékelőket. Az optimista tervek szerint a későbbiekben ez a szám elérheti a 35 ezret is, így válhat Wight az Egyesült Királyság legokosabb szigetévé.

Forrás: ZD Net