A Neurio története azzal kezdődik, hogy Ali Kashani technológiai igazgatója egy kis lakásban élt, de mégis megdöbbentően nagy volt az áramszámlája. Mint később kiderült, a bűnös egy elromlott elektromos olajkályha volt, ami bőszen fogyasztotta az áramot anélkül, hogy ténylegesen hőt adott volna le.

Az egész esetre a Neurio fő terméke segítségével derült fény. A kis eszköz közvetlenül a lakás kapcsolószekrényéhez kapcsolódik (természetesen bonyolult változtatások nélkül), és az áramelosztó kábelek segítségével ellenőrzi a különböző áramfogyasztó eszközöket. A felhelyezés után a felhasználónak nincs más dolga, csak körbemenni a lakáson, ki-be kapcsolgatni mindent, és ez alapján az eszköz beazonosítja a különböző háztartási gépeket.

Természetesen a borsos ár és a nem épp problémamentes beszerelés (Kashani szerint nincs szükség villamosmérnöki diplomára, de biztonságosabb, ha szakértő segít a felszerelésben) túl sok munka lenne egy egyszerű árammérő berendezéshez, így az eszköz több mindenre is képes.

Ha már egyszer csatlakozott a lakás központi áramelosztójához, onnantól kezdve a Neurio irányítani is tudja az eszközöket, vagy akár értesíti is a lakót, ha valamelyik berendezés már nem használ áramot. Így beprogramozható, hogyha nem ég a szobában a villany, akkor kapcsolja le a fűtést, vagy küldjön értesítést, ha a tulajdonos úgy menne el a lakásból, hogy bekapcsolva maradt a sütő.

Kezdőcsomag leendő okosotthon-lakóknak

Az eszköz annak a mozgalomnak a része, amely az okosotthonokat azok számára is lehetővé kívánja tenni, akiknek nincs pénzük vagy lehetőségük átépíteni a lakásukat, vagy nem tudnak minden háztartási eszközből egy új, okos, internetre kapcsolódó változatot venni.

Az eszköz 250 dolláros ára (körülbelül 70 ezer forint) soknak tűnhet, de ezzel egy kisebb eszközbe sűrítve kapja meg az okosotthon egyik fontos szeletét, és még az áramszámlából is hónapról hónapra lefaraghat.

Forrás: Wired