Valós idejű adatcsere segítheti az árvízi védekezést a Dunán

Kapcsolódó cikkek

Valós idejű adatcsere segítheti az árvízi védekezést a Dunán

Valós idejű adatcsere segítheti az árvízi védekezést a Dunán

energia

3 perc

Magyar vízügyi szakemberek voltak a vezető partnerei annak a 12 országot felölelő nemzetközi együttműködésnek, melynek eredményeként sokkal hatékonyabb lehet a Duna vízgyűjtő területén az árvízi védekezés. A napokban záruló DAREFFORT projekt nemcsak a hidrológiai és meteorológiai adatok valós idejű megosztását lehetővé tevő rendszer alapjait rakta le, hanem számos kutatási tanulmánnyal és e-learning oktatócsomaggal is támogatja a gyors bevezethetőséget.

A pandémia miatt csak online kerülhetett megrendezésre az a nemzetközi konferencia, melynek mintegy 100 regisztrált résztvevője szakmai bemutatón foglalta össze a projekt elmúlt három évének tapasztalatait és eredményeit.

A DAREFFORT (Danube River Basin Enhanced Flood Forecasting Cooperation) küldetése az volt, hogy a Duna vízgyűjtő területének országai között megteremtse az árvízi védekezéshez szükséges meteorológiai és hidrológiai információk összehangolt adatcseréjének szakmai, módszertani és informatikai feltételeit egy nemzetközi adatcserefelület létrehozásával. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által is szorgalmazott kezdeményezéshez 12 ország csatlakozott a Duna vízgyűjtő területéről, a projektvezető partner pedig a VIZITERV Environ Kft lett.

„Magyarország elkötelezett a vízrajzi adatok nyílt kezelése mellett. Egyaránt vagyunk alvízi és felvízi ország, ezért fontosnak tartjuk, hogy ismerjük a felettünk lévő vízgyűjtő eseményeit, történéseit, és megértjük az utánunk következő országok igényeit is. A magyar vízgazdálkodás mindig is vízgyűjtőben gondolkodott, saját igazgatóságai is részvízgyűjtőkre vannak szervezve” – fogalmazott Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója a szakmai zárókonferencián.

A DAREFFORT projekt keretében létrejövő EnviroNet Platform kifejlesztését fontos diplomáciai és mérnöki munka is meg kellett, hogy előzze. Ennek során fel kellett mérni, hogy egyes országok milyen adatokat igényelnek, milyenekkel tudják segíteni a közös erőfeszítéseket, és ehhez milyen szakmai és együttműködési megállapodásokra lehet szükség a nemzetek szintjén. Végül kialakult egy biztonságos, üzemeltetését és lokációját tekintve minden résztvevő által elfogadott adatcsereplatform, amelyen keresztül megvalósul a harmonizált adatok cseréje.

A zárókonferencián a fejlesztésben részt vevő partnerek kiemelték azt a törekvésüket, hogy az eleve open source alapokon fejlesztett rendszer mihamarabb nyilvános lehessen. Ennek köszönhetően az illetékes hivatalokon túl a szakmai felhasználók is hozzáférhetnének a Duna vízgyűjtő területén több százas nagyságrendben létesített vízügyi és meteorológiai mérőállomások valós idejű adataihoz. Az pedig a Külgazdasági és Külügyminisztérium felajánlása, hogy lehetővé teszi Bosznia-Hercegovina és Montenegro csatlakozását is az adatbázishoz. A két ország az eredeti projektnek nem földrajzi vagy hidrológiai, hanem csupán adminisztratív okok miatt nem lehettek tagjai.

„A napjainkban tapasztalható extrém időjárási helyzetek a természetes vizeink vízszintjét jelentősen befolyásolják. Magyarország az árvizektől különösen veszélyeztetett ország Európa más tagállamaihoz képest, így természetszerűen adódott, hogy a hatékony védekezést leginkább segítő gyors információhoz jutás rendszerének kidolgozásában kezdeményező és vezető szerepet vállaljunk” – mondta a fejlesztésről Bálint Zoltán, a VIZITERV Environ Kft. vezető tanácsadója.

A partnerországok releváns intézményei közösen dolgozták ki javaslataikat, melyek a projekt eredményeivel együtt fontos lépést jelentenek a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (International Comission for the Protection of the Danube River – ICPDR) által tervezett, Dunai Hidrológiai Információs Rendszer (DanubeHIS) létrehozása felé. Mindez kulcsfontosságú lépés a rugalmas és fenntartható adatcsere elérésében, másrészt ahhoz, hogy az EFAS (European Flood Awareness System) rendszer fele történő adatellátást is megvalósíthassák.

A DAREFFORT több mint egymillió euró európai uniós támogatással, valamint a részt vevő országok társfinanszírozásával jött létre. A projekt a European Territorial Co-operation (Interreg) alá tartozó Danube Transnational Programme keretein belül a „Környezetért és a kultúráért felelős Duna Régió”, ún. 2-es prioritási tengely alá tartozó „Transznacionális vízgazdálkodás és árvízvédelem” 2.1-es prioritási területhez tartozik.