A digitális átalakulás mára már szinte az összes iparágban érzékelhető hatással bír és üzleti modelleket változtat meg. Az építőipar szereplőinek 93%-a azt várja a digitalizációtól, hogy hatással lesz a vállalati folyamatok teljes egészére. Néhányan már meg is tették az ilyen irányú szükséges lépéseket. A Roland Berger szakértői Németországból, Ausztriából, és Svájcból 40 építőipari vállalat és építőanyag beszállító cég véleményét kérdezték a digitalizációban rejlő potenciálról, és arról, hogyan haladnak az alkalmazásával. 

A felmérés azt mutatja, hogy a megkérdezett cégek kevesebb, mint 6%-a használ digitális tervezési eszközöket a folyamat elejétől a végéig. A válaszadók mindegyike úgy gondolja, hogy nem fedezte még fel az ebben rejlő teljes potenciált. „Annak fényében, hogy miként változott az építőipar produktivitása az elmúlt években, meglepő a digitalizáció lassú alkalmazása” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője.

Németországban az iparág termelékenysége mindössze 4%-kal növekedett az elmúlt évtizedben, miközben a teljes német gazdaság termelékenysége 11%-kal nőtt ugyanazon időszak alatt, köszönhetően az ipar 34%-os és a másodlagos szektor 27%-os növekedésének. 

Senki nem alkalmazta még következetesen a digitális megoldásokat

A tanulmány négy kulcselemet határozott meg, amelyek elősegítik a digitalizációt. Ezek a digitális adathasználat, a digitális hozzáférés a fogyasztókhoz és a beszállítókhoz, az automatizáció növelése és az összekapcsoltság kiterjesztése. 

Az egyes elemek relevanciája más és más az építőipari szegmensnek megfelelően. „Minél nyilvánvalóbbak az előnyök, annál egyértelműbbé válik az átalakulással járó egyre nagyobb potenciál” – mondta az ügyvezető. A megkérdezettek elsősorban a logisztika, értékesítés és a marketing területén látnak jelentős digitalizációs potenciált. 

Többféle alkalmazás érhető el a piacon

A beszerzés területén – amely leginkább gátat szab a digitális fejlődésnek – az újfajta szoftverek akár 10%-ot is lefaraghatnak a költségekből. A jól megtervezett szállítási menetrenddel csökkenthető a raktározáshoz szükséges hely és költség, éppúgy, mint az építőmunkások munkájának azon része, amelyet az alapanyagok mozgatásával, a terep rendezésével vagy azzal töltenek, hogy az építőanyagokat keresik. Ez most a munkaidejük akár 70%-át is kitöltheti. Hasonlóképpen az okos, összekapcsolt építőgépek is segítenek a kapacitás-kihasználás optimalizálásában. 

Az építőipar szereplőinek fontos, hogy a megrendelők esetlegesen váltakozó igényeit teljes körűen elégítsék ki. Az e célra fejlesztett alkalmazások teszik lehetővé az építővállalatok és beszállítók számára a projekt idején az azonnal információhoz jutást. „A professzionális ügyfélkezelés kiemelkedően fontos az építőiparban, mégis alábecsülik a jelentőségét, – mondta Schannen Frigyes - „a kivitelező sokszor hosszú ideig egyáltalán nincs kapcsolatban a megrendelővel. Pedig az építőipari cégeknek hosszú távú fogyasztói kapcsolatok kialakítására kellene törekedniük annak érdekében, hogy a versenyképességüket megőrizzék. A digitális, értékesítés utáni alkalmazások segíthetnek ezen a problémán.”

Az Épület Információs Model (BIM) elengedhetetlen az állami infrastruktúra projekteknél

A modell előnye, hogy lehetővé teszi a digitális szimulációt az építkezés előtt, ezzel csökkenthetők a tervezési hibák és potenciális extra költségek, valamint feltárhatók egyéb, alternatív megoldások.  A BIM használatát néhány európai országban az állami infrastruktúra beruházások esetében ma már kötelezővé tették, 2020-tól Németországban is az lesz. 

Nem lehet félvállról venni a Big Data jelentőségét

„A digitalizáció elterjedésében a tervezők vagy építészek döntenek majd az anyagok minőségéről és a beszállítókról és nem az kivitelező vállalatok" – jósolja a szakértő. A digitális dokumentációnak köszönhetően a termékinformáció mennyisége is jelentősen megnő. Az építőipari cégeknek meg kell küzdeniük ezzel az adathalmazzal, ugyanakkor ezeknek az okos kezelése új üzleti lehetőségeket is rejt magában.