A Dolgok Internete 7 legfontosabb kulcsszava

A Dolgok Internete 7 legfontosabb kulcsszava

A Dolgok Internete 7 legfontosabb kulcsszava

gyártás

2 perc

A világhálóra kapcsolt eszközök első hallásra könnyen érthető koncepciónak tűnnek, de ahogy egyre jobban próbálja megérteni az ember, úgy válik nehezebbé a körülírásuk is. Az alábbi lista némi iránymutatást ad az Internet of Things (IoT) technológiához.

Egyre több területen bukkannak fel különféle „okos” megoldások, elég csak az intelligens városokra vagy az automatizált gyártósorokra gondolni. De olyan fogalmak is megjelentek, mint a „Fontos Dolgok Internete” (IoTTM = Internet of Things That Matter), amelynek középpontjában az olyan kritikus infrastruktúrák és eszközök állnak, mint például az erőművek, az orvosi vagy távközlési berendezések, de ide sorolható az Ipari Dolgok Internete (IIoT = Industrial Internet of Things).

Az újabb csoportosítással elkülöníthetőek az üzleti típusú alkalmazások és a csupán szórakoztatási céllal készült megoldások – például a viselhető kiegészítők. Bár az is igaz, hogy sok esetben az utóbbiaknak is létezik „komolyabb” oldala, elég például a különféle egészségügyi paramétereket monitorozó eszközökre gondolni.

A listáknál maradva nézzük, mi az a hét kulcsszó, ami a Dolgok Internetét és a hozzá kapcsolódó folyamatokat jellemzi:

Beolvasztás: az eszköznek képesnek kell lennie olyan működési adatokat előállítani, melyeknek köszönhetően beépíthetők a vállalat informatikai infrastruktúrájába.

Kapcsolat: a szenzorok és egyéb csatlakozási pontok révén létrejövő intelligens kapcsolatok elengedhetetlenek a megfelelő hálózat kiépítéshez, hiszen ennek hiányában a szükséges adatok sem nyerhetők ki.

Feldolgozás: a nyers adatok önmagukban még nem elegendők, értelmet a megfelelő összefüggésben történő elemzéssel nyernek.

Centralizálás: a Dolgok Internete egyre több helyen jelen van, és mivel a segítségével nyert adatfolyamok egymástól igencsak eltérhetnek, a megfelelő elemzéshez központi helyen kell összefutniuk a méréseknek, adatsoroknak.

Felismerés: tisztában kell vele lenni, hogy miről is szól maga az adat, hiszen e nélkül nem lehet megfelelő kontextusban kezelni azt.

Konfiguráció: ekkor indul meg az adatok felhasználása, azaz küldése-fogadása, melynek köszönhetően a gépek hatékonyabb és intelligensebb munkavégzésre képesek.

Koordináció: a munkafolyamatok áttekinthetőbbé és könnyebben tervezhetővé válnak, ha az adatoknak köszönhetően előrelátható például a gépek meghibásodása vagy a hálózatok leállása.

Az innováció vadnyugata

Az elmélet egyébként az „adatgurunak” is titulált Wael Elrifai, a nyílt forráskódú elemző eszközöket fejlesztő Pentaho vállalati igazgatójának 5 pontos skáláján alapul. A szakember szerint a konfigurálásnak köszönhetően a rendszerek „öngyógyítóvá” válhatnának, és a kiváltó okok is könnyebben fellelhetők lennének.

Ezeken felül természetesen nem szabad megfeledkezni a kreativitásról sem, ha lenne nyolcadik elem a listán, ez lenne az, hiszen ezen a területen gyakorlatilag még minden a kísérletezésről szól.

Forrás: Forbes