Az agrárágazatnak is be kell építenie az M2M (machine-to-machine, gépek közötti kommunikáció) és az IoT (Internet of Things – Dolgok Internete) előnyeit a működésébe, főleg, ha meg akar felelni a 2050-re várhatóan 9,6 milliárd fős lakosság igényeinek – áll a tanulmányban.

Therese Cory, a Beecham Research elemzője, az „Úton az okos gazdálkodás felé” (Towards Smart Farming) című jelentés egyik szerzője szerint az élelmiszerek iránti igények növekedésével még inkább számolni kell az éghajlatváltozás és az extrém időjárási viszonyok okozta kihívásokkal, illetve az intenzív gazdálkodás környezeti hatásaival.

Az intelligens mezőgazdaság többi között a növénytermesztésnél a talaj megfelelő előkészítését, az ültetés és a betakarítás optimális időben történő elvégzését, az állattenyésztésnél pedig az állatok folyamatos megfigyelését és baj esetén a megfelelő időben történő beavatkozást jelenti. Hosszabb távon pedig lehetővé teszi a gazdálkodók és más érdekelt felek számára, hogy jobban megértsék a változó körülményekhez vezető utat. A különböző szenzorok használata a gyártásnál és a gépek üzemeltetésénél pluszinformációkat ad, ezzel is gyarapítva a gazdák tudását.

Az elemző hozzátette: a mezőgazdasági nehézgépgyártástól kezdve a beszállításig gyakorlatilag minden területen lehetne használni az M2M-technológiát és az IT-alapú döntéstámogató rendszereket. Ezek jól kiegészíthetik az ágazati szereplők szakértelmét és támogathatják a partneri együttműködést is.

A jövő a connected farm

Ez már olyan gazdálkodást jelent, ahol technológiailag is kapcsolódnak egymáshoz a gépek, eszközök, a növények, állatok, a termőföld és a gazdák is. Az M2M-rendszerek fontos előnye, hogy valós idejű és historikus adatokat is biztosít a vállalkozóknak, az előbb felsoroltakon túl az időjárásról és az éghajlati tényezőkről is, szinte bármiről, amelynek nyomon követése segíti a gazdálkodók munkáját. De ezek mellett biztosítja a távfelügyeletet, továbbá riasztási funkciók és folyamatos műszaki mérések is beállíthatóak.

Forrás: TechnoWorld